A minőség szar a zene nem rossz... a sorozat CSODÁLATOS, LEHENGERLŐ, MEGUNHATATLAN.
Szóval nézzétek meg. Ez nem csak egy sorozat, ez A sorozat.
Nyári olvasómaraton - Part 2
1 hónapja
2012. január 26., csütörtök
oh my
A minőség szar a zene nem rossz... a sorozat CSODÁLATOS, LEHENGERLŐ, MEGUNHATATLAN.
Szóval nézzétek meg. Ez nem csak egy sorozat, ez A sorozat.
2012. január 24., kedd
Verantwortung
Lassan lépett a hideg testhez, kifakult emberhez, akit egyszer a barátjának nevezhetett. Most csak egy idegen test volt, akihez semmi köze nem volt. Csak feküdt ott nem törődve senkivel, még vele se. Mintha törődött is volna vele, minden más lett. És most egymás után váltak el anélkül, hogy egy szót is szóltak volna egymáshoz vagy elbúcsúznának. Önző hülye mindegyik. Állt, a szemébe akart nézni, de nem tudott, lehetetlen volt. Most az egyszer biztos őszinteséget is látott volna, nem csak az összes hazugságát. Nem volt benne bűntudat, még nem érezte, sőt nem is akarta. Talán ő is erre az összetört állapotra jut, melyből nem hozza ki őt semmi. Ez lenne neki is a legjobb, tudta. Nem kellene semmivel törődnie, de nem volt önző, már túl jutott ezen a szakaszon, most a jobbat keresi.
Előtte voltak szakaszok az életében, amikor csak hátra nézett. Az arcokra, akiket otthagyott, akik elhagyták őt, akik átverték őt, akiket megbántott. Tényleg ő lehet a rossz, ha senki se tud huzamosabb ideig mellette maradni és nem bírják elviselni a nyavalyáit. Szánalmas. Közönséges. Sajnálatos. Magányos.
A véres kés nem az övé. Nem ő szúrta le a barátját, nem nevetett hangosan és hisztérikusan. Csak egy álom volt.
Hisztérikusan és hangosan
nevetni hang nélkül
művészet.
Ikrek. A szeretett és a kitaszított. Fekete és Fehér. Testvérek egy vérből, különböző élettel. Halál és halál, egy közös pontjuk.
Hisztérikusan és hangosan
nevetni hang nélkül
művészet.
Ikrek. A szeretett és a kitaszított. Fekete és Fehér. Testvérek egy vérből, különböző élettel. Halál és halál, egy közös pontjuk.
A kiáltásait nem hallotta senki, mindenki mosolygott és nevetett. Nem értette őket. Nem látták? Miért nem látják őt? Aztán rájött, soha nem engedte meg magának azt a luxust, hogy jól szórakozzon. És a többiek ezt nem látták. Soha nem is fogják, túl mélyen be volt falazva.
Vér mindenhol. A testén, a barátja testén. A kezei vöröslöttek, a kés ott volt a közelébe. És még egy szót se mondott.
Vér mindenhol. A testén, a barátja testén. A kezei vöröslöttek, a kés ott volt a közelébe. És még egy szót se mondott.
2012. január 15., vasárnap
aha...
“Never underestimate a girl’s love for her favorite band. Never think even for a minute, that she won’t defend them to her death. Because it’s not just the music that makes that band her favorite. It’s the guys, the gals. It’s the fans. People whom of which she has interacted with thanks to the band. That band might of saved her life, or just made her smile everyday. That band has never broke her heart and has yet to leave her. No wonder she finds such joy in her music.”
- Alexander William Gaskarth
- Alexander William Gaskarth
2012. január 1., vasárnap
2011 ez volt az
Sokat nyavalyogtam, hogy bírtátok? De tényleg... "Jajj, de szar nekem, nincs pénzünk jajj de szar nekem..." Igen, most kifiguráztam magam, legalább nem mást.
Most hogy így visszaolvasom magam, nem mindent, az még nekem is sokk lenne, van még aki úgy gondolja, hogy nem őrültem meg? Így visszaolvasva nem csodálkoznék, ha senki se jelentkezne... Rémisztő vagyok.
Amúgy negatív rekordot döntöttem az értelmes bejegyzések számánál, köszönjétek nekem.
Most hogy így visszaolvasom magam, nem mindent, az még nekem is sokk lenne, van még aki úgy gondolja, hogy nem őrültem meg? Így visszaolvasva nem csodálkoznék, ha senki se jelentkezne... Rémisztő vagyok.
Amúgy negatív rekordot döntöttem az értelmes bejegyzések számánál, köszönjétek nekem.
2011. december 14., szerda
2011. december 12., hétfő
2011. november 29., kedd
2011. november 24., csütörtök
2011. október 25., kedd
2011. szeptember 24., szombat
Valahogy elvesztek a gondolataim. A gondolat menetem megszakadt, amint gép elé ültem.
Nem tudom, hogy álmodtam, vagy nem. De amikor arról kellett írni, hogy hogy mész el Bp-re, akkor volt egy olyan mondatom.
"Utazol másfél órát. És meglepetés! Budapesten vagy."
Valamiért azt gondolom nem fogja értékelni.
Nem tudom, hogy álmodtam, vagy nem. De amikor arról kellett írni, hogy hogy mész el Bp-re, akkor volt egy olyan mondatom.
"Utazol másfél órát. És meglepetés! Budapesten vagy."
Valamiért azt gondolom nem fogja értékelni.
NaNoWriMo november 1.
Na szóval.
National Novel Writing Month
November. Megpróbálom.
Míg nem kezdődik nem lehet elkezdeni írni, szóval most gondolkozok a sztorin. Biztos nem fantasy lesz, azok unalmasak, mármint ami az enyém. .
Az élet izgalmasabb. Elfelejtett emlékek, barátok, ellenszenves emberek, segítő kezek, visszautasított emberek, kihasznált emberek.
Valami ilyesmi, valami komolyabb, valami hasonló. Valami mondanivalóval. Valami valami.
Szóval novemberben, ha nem adom fel, egy 50 000 szavas kis regény juhúúúú. Legalább lesznek ott néhányan, egyedül úgy is unalmas lenne.
szóval írni, írni... és kiderül, van e értelme... hosszútávon.
National Novel Writing Month
November. Megpróbálom.
Míg nem kezdődik nem lehet elkezdeni írni, szóval most gondolkozok a sztorin. Biztos nem fantasy lesz, azok unalmasak, mármint ami az enyém. .
Az élet izgalmasabb. Elfelejtett emlékek, barátok, ellenszenves emberek, segítő kezek, visszautasított emberek, kihasznált emberek.
Valami ilyesmi, valami komolyabb, valami hasonló. Valami mondanivalóval. Valami valami.
Szóval novemberben, ha nem adom fel, egy 50 000 szavas kis regény juhúúúú. Legalább lesznek ott néhányan, egyedül úgy is unalmas lenne.
szóval írni, írni... és kiderül, van e értelme... hosszútávon.
2011. szeptember 19., hétfő
vers, de nem az enyém
Baudelaire, utálom a dögödet. Még egy mondatot is nehezemre esik írni. Jah, bocs elkezdeni nem tudom. ...
Mostanában olyan nyugodt vagyok... *lekopogja*
Mostanában olyan nyugodt vagyok... *lekopogja*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
