Nekem is vannak gyenge pillanataim

Például, hogy nem tudom itt hagyni ezt a nyamvadt emlékekkel teli blogot, amire senki se kíváncsi, még néha én se.

Szóval, nagy elgyengülésemben visszajöttem ide. Mert hiányzott. Ja, nem is írtam, de akkor is hiányzott.

Ahhoz képest mennyi jó hír volt ma, így estére már elhagyott a nagy kedv. De majd visszatér, remélem.

Tehát ennyi. Így mára, meg erre a hétre. Még az írástudásomnak vissza kell térnie, sok volt ez a szünet. Azt se tudom, hogy kell magamat adni már írásban. (hú, de drámai, igyunk erre valamit.)

új év, új szokások

Nem hinném, hogy többet fogok ide írni. Valahogy nem érzem most jól magam, hogy magamból megosszak egy darabot vagy csak egy picit is. Nincs különösebb indok, a legmeghatározóbb az, hogy máshol vezetem blogom. Ó, nem maradtatok le semmiről, be fogom linkelni, de most nem vagyok blogspotos hangulatomban.

Szerettem volna valami 2012-es postot írni, de ahhoz sincs kedvem. Voltak rossz dolgok, de voltak jobbak. Nem részletezem, aki tudja tudja, aki nem, nem.

Mindig eltervezem, hogy a következő év más lesz, jaj jaj jaj... Hát ez most az lesz.

A csoport miatt, miattatok, miattad.

Szóval, akit érdeklek, majd megtalál ott. Talán egyszer majd ide is visszatérek.

"... és éld túl!"

Akkor én most értesítek mindenkit, hogy nem kérek ajándékokat karácsonyra, mert nincs pénzem viszonozni. És nem fogok venni senkinek, úgyhogy nagyon sajnálatos, de ez van. Máskor jobb helyre születek.

Helyette inkább igyunk valamit. Csak egy kicsit...

Mindig és örökké

Egy hiba, egy nagy-nagy hiba...

A jövő hétre a mottóm...

Mit is mondhatnék?

Gondoltam, hogy vágok be képet, de nem tudom én ezt olyan jól csinálni mint mások. Gondoltam, hogy zenét rakok be, de a mostani hangulatomat egy szám nem tudja lefedni. Gondoltam, hogy írok valami mély tartalmú, hosszú és őszinte dolgot, de azt már nem tudok. A legnagyobb problémám az első kettővel van.

Azt hiszem kifogytam a leírható érzelmekből és már csak az utóíz maradt. Nem tudom mi ez, nem is nagyon érdekel, mert éppen a nem jó semmire korszakomat élem.

Amúgy meg vagyok. Jól vagyok, amennyire jól lehet lenni egy ilyen országban.

Utálom a végzős évet.

Utálom.

De amúgy minden rendben. Azt hiszem. Remélem.

Jótanács-közhely vegyesen

Első és legfontosabb dolog:

Nézz körül. Számos embert ismerhetsz meg. Mind őrültek. Egytől-egyig. Ne reménykedj, te is egy leszel közülük.

Második dolog:

Néz jól körül, mielőtt valamire rákattannál. Elrontják az életed. Ez a szokásuk.

Harmadik dolog:

Mások átérezhetik a helyzeted, sokan vannak. Nem vagy egyedül, bármennyire is tűnik úgy. 

csak hogy tisztázzam....

... nem változott a zenei ízlésem, de ez ment egész végig a fejemben tegnap este...

http://www.youtube.com/watch?v=N91nVJCQM8Y

de csak az első fele, hogy i just met you and this is crazy... ... véletlen hallgattam bele de istenem olyan idegesítő volt...

asd

Mostanában nem merek írni.
Félek, hogy olyat mondanék, ami fájna.
Nem teszek vallomást, nem vagyok bűnös.

self-injury awareness day

Ezen most meglepődtem. Hihetetlen érzés, amikor valaki azt mondja, hogy "köszönöm, van mikor erőt merítek belőle". És azt mondta, "köszönöm".

Néha jó büszkének leni. Csak néhány pillanatig, amíg nem kell mással foglalkozni.

Mert másnak jót tettél.
A saját szavaiddal.
Nem új kétségeket adtál neki, hanem erőt, hogy túlélje.
Ez nagyon jó érzés.

Csak röviden.

Nem érzem magam

Boldogság te kurva

Emberek ez fáj.

Nagyon.

Nagyon.

csak...

Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt,
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő vagyok,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed felett körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.

Mary Elizabeth Frye