Fuck it!

Nem kellene vele foglalkoznom, hisz ez az egész szánalmas, és megint a felháborodás van belőle. Lassan megőrülök. Van rá lehetőség, hogy elmondjam a véleményem? Van rá, de inkább nem akarom, mert már csak ilyen kis... . Rossz gondolatmenet. Istenem, azért nem minden egy emberen múlik. Nem mindig, azt az egy embert kell hibáztatni. Annyira egyértelmű minden, nem hiszem el, hogy ezt mások nem veszik észre. Tűréshatárom kezd vékonyodni, lehet, hogy az egészet hamar megunom, ha ilyet szabad mondani. Mindegy. Leszarom. Ideje lenne végre túllépni ezen az egészen, mert nem lesz jobb senkinek semmivel, ha egyhelyben haladunk tovább, a régi szöveggel.

A kis rövidség :P

Nancy kedvéért :D Milyen jó álnév nem? :P Ez nem célzás akart lenn, vagy valami ilyesmi, csak ez jutott eszembe... bár lehetett volna "tdtit" hosszabban "the day that i died"... de csak ez így magában nem üt... aztán gondoltam a "szűzre" is, de... nem, nem... de a Nancy avagy Sid... bár az fiú név xD de neked biztos tetszene :D vagy ki tudja... választhattam volna a szokásosból is, de azok olyan ismerősek... avagy Sid and Nancy = Sancy :P xD le vagyok fáradva ez az oka... holnap olyan leszek mint a mosotszar, de nem érdekel, ezt akkor is begépelem, tudod a kölcsönös tisztelet, vagy mi... nem igazából fel akartam rakni, mert húlye vagyok és inkább a kémiával és a föcivel kellene foglalkoznom... kellene... mindegy már ígérgettem és itt az ideje, mert kíváncsi vagyok, mit gondolsz... vagy hogy tetszik-e. blöáh... am lényegtelen, hogy tetszik vagy nem akkor is írni fogok, hülyeséget hülyeségre, még akkor is ha azt a témát már 1000 körbejártam... ez van... örök kárhozat rád, Sidney.... ez hogy tetszik? xD Jó... alapra veszem magam.

------O------

Mind nézünk és várunk, hogy megtörténjen a csoda. Csak néhány hónapja volt, mégis mostanában mindennap hosszabbnak tűnik, mint egy év. Túlzásnak gondolod, tudom, de nélküled hideg a világ. Nem tudom elfelejteni, hogy léteztél, szinte testvérem voltál, és most itt tartunk. Mindannyian. Van mikor rád gondolok, és elöntenek, azok az emlékek, mikor megvigasztáltál, bíztató szavakat kiabáltál. Néha egy fal választott el, te mégis, mégha falon nem is hallatszott át, ordibáltad, azokat a kibaszott szavakat, melyek örömmel töltöttek el. Mert, hogy ott vagy, és a levégéig ott leszel. Önzően gondoltam arra, hogy csak engem tisztelsz ennyire, de rá kellett jönnöm, hogy te nem ilyen ember vagy. Mindig van bíztató szavad, mely önbizalommal tölt el. Olyan jól megtalálod mindig a gyengeségemet. Egyszer szóvá tetted, de nem válaszoltam.

Ritkán hallottalak énekelni, szinte sajnálom, hogy nincs egy videó ezokról az emlékeimről. Veled éltem, mégis csak néhányszor mutattad szomorúságodat. Nem értettem miért. Tudom, hogy szar életed volt. A tekinteted azt sugározta, "adj szeretetet", mindennap elmondtam, hogy szeretlek, éreztem, hogy szükséged volt rá.

Olyan kevesen maradtunk. Sokszínű ember voltál, aki mindig fényt hozott az életembe. Amikor veled voltam, minden gondomat elfelejtettem néhányperce, és az emlékeket is, amik álmaimban üldöztek. Emlékszem, egyik este felhívtál és elkezdtél beszélni a dalaidról. Csak halgattalak, mert hangod, olyan nyugtató volt. Beszéltél mindenről a dalok mellett, legtöbbször nevettem, a legérdekesebb emberek közé tartoztál.

Elkezdtük megváltani a világot. Együtt a zenéddel magasra vittél minket, olyan körökbe, melyről csak félve álmodtam. És mégis most itt vagyunk nélküled, de így a győzelem íze nem olyan édes, mint egykor volt. Kicsit keserű lett, mint a kávé.

Meghallgattam a balladádat, amit írtál és felvettél. Nem mondtam még egyszer sem a szemedbe, de csodálatos ember vagy. Hogy tudsz ennyi érzelmet belesűríteni egy dalba? Mindig csodálkoztam, amikor csak a szöveget elolvastam, és hallottam a hangodat, ahogy énekli, bár nem te voltál az énekes. Eszméletlen hangod volt, szerettelek hallgatni énekelni. Imádtam a dalszövegeid, amik soha nem szóltak ugyanarról. Annyira egyedi voltál. Mégis ilyen csodálatos szöveggel és emberrel, ebben a kibaszott pokolban, mikor találkozok újra? Utállak kérdőre vonni, de miért nem velünk vagy? Miért mentél el? Idővel el fogom fogadni, hogy mi az a szúró fájdalom és miért nem múlik el. Érzelgős lettem és nincs ki megakadályozza, hogy sírjak, és valami boldogabb dologra gondoljak. Szarul érzem magam mostanában, néha remeg a kezem. Meleg van, én mégis fázok. Nevetek, de valami kiveszett belőlem. A rémálmaim egyre rosszabbak. Támasz nélkül én se bírom sokáig. talán követni foglak, és újra találkozun, ahol már együtt készülhetünk fel újra.

Tudom, hogy nem lesz jobb, ha csak utánad bánkódok, de nagyon hiányzol, és gyűlnek a felhők. Mostanában mindig a balladádat hallgatom. Magadról írtad ugye? Hisz te vagy benne egyben és egészben. Bár nem hinném, hogy sok mindenki fogja észre venni. Miért nem szóltál, ha tudtad hogy meg fogsz halni?

-----O-----

Nyah jó tudom, nem egy nagy szám... de kikívánkozott. Tippek? Ki írta-kinek? Te biztos tudni fogod, Sidney, elvégre szinte leírtam, hogy kiről van szó a sok utalás... olyan átlátszó vagyok xD nem baj majd gyakorolom a homályos utalásokat. Eldöntöttema a következő novellámat. Sidney kell a beleegyezésed, felhasználhatom, azt az esetet? minegy majd holnap elmondom... vagyis már ekkor elmondtam délelőtt ha nem felejtettem el xD Igazából nem rólad írnék, hanem az egyik harcodról Tanácsesszel... annyira szeretném... remélem megengeded... nem tudom h meg fogod engeni... ezt te már csak olvashatod, nem vagyok jós ha arra gondolsz. Csak vagy olyan jószívű :P Olyan érdekes ember vagy...

Forever fuck it xD minden vágyam egy mondatban... remélem végig elolvasod xD csak azért mert ma szájmenésem van, vagy betűmenésem... xD ez de nagy favicc recccs... nyah jó igqazából csak azért írok ilyen sokat hogy ne a föcit kelljen megtanulni... te meg pont lementél tegnap este, amikor mondani akartam, hogy írom a "4 sorost" ... borzasztó vagy :P nem baj elnézem...most a kétszer...

Egy elgondolkodtató kérdés. Csak Sidney-nek... hogy lefárasszam.... am nagyon irritál a neved?

Ha a régi rómában a gazdagok villában laktak, akkor a szegények késben, a császár meg kanálban?

- Are you, Sirius?

- I'm not serious, I'm Sirius. xD Tudom régi, de nahhh...

Jó jöjjön a föci meg a kémia munkafüzet a sok móka után xD

"Barátok, azok vagytok.... "*a megvető hangsúlyt remélem mindenki érezte*

Emlékszem ballagásról erre a sorra, mondjuk még másra is. Asszem pont Ziza mondta, merő megkönnyebbülés. Amúgy tudtam, hogy ez lesz belőle, nem lepődtem meg, nem háborogtam, nem kértem ki más véleményét. Hát ennyi volt. Zárd le a múltad, hogy lehessen jövőd... Úristenem, a legnagyobb közhely a világon, bocs, akkor az első tízbe biztos benne van. Hülyeség, mi értelme félretenni a múltat? Végülis nem változik semmi, minden ugyanúgy marad. Figyelmen kívül hagysz valakit? Ő is téged. Erről szól a múlt? Hibás beszélgetésekből, hamis mosolyokból, titkolt ellenszenvből? Milyen klisé. Mindenki féltékeny mindenkire. Megint ugyanaz a lemez. A pletykák a másik háta mögött szinte nevetséges ez az egész.

Egyszer mindenre fény derül. Láttam a veszekedéseket a szemeim előtt, elképzeltem az szöveget, amit mondhatnak. A káröröm eluralkodott rajtam. Megvető fintor, majd egy hisztérikus nevetés. Minden rosszul történik. Észrevettem, de nem tettem ellene semmit. Élvezni akartam ezt az egészet, tudomást se venni a problémákról, végre valahára tisztázni mindent. Persze, tisztázni. Mindig lesznek titkok, amit akkor se osztunk meg, még ha az életünk függ tőle, mert hülye, botor emberek vagyunk, akiknek saját büszkeségük fontosabb, mint a jólétük. A titkok mindig arra szükségesek, hogy ne látszunk olyan egyszerű embernek, más funkciója csak annyi, hogy kedvünkre egyik titkunk kikotyogásával, elindítsunk egy brazil szappanoperát,"hogy tehetted? Megcsaltál?". o_O" Ez nem mondom, ki azt a szót mi ez. Mert az ... lenne.

Mennyire lehet egy embert kihasználni? Egy reménytelen hovatartozását kereső lányt biztos. El tudom képzelni, ott áll ülnek a földön a barátnő felajánlja, hogy játszanak kártyacsókot, belemennek mindketten. Először csak arcra puszik, majd durvul a helyzet. A barátnő mondja, hogy lemegy kajálni, így fenn marad a fiúval. Pirulva próbál nem a fiúra nézni, de összeakad a tekintetük. Az ágyon smárolnak tovább, a fiú mond valamit a lánynak, a lány megcsinálja. Ennyiből állna az egész? Csak saját kielégülésre? Mennyire lehet naív egy ilyen lány? Eljön az este a lány boldogan megy haza, bár nem vár el semmit, ezzel kapcsolatban, mégis reménykedik, hogy lesz belőle valami, hogy végre tartozzon valakihez, úgy mint a többiek, mert csak az lebeg a szeme előtt, hogy olyan legyen mint ők, azt szeresse, amit ők, úgy viselkedjen, ahogy ők.

Valamelyik nap teszteltem magam. Miben hiszek? Hiszek egyáltalán, abban hogy van egy Isten, aki figyel, olvassa összes gondolatomat, és már előre eldönti hova jutok? Hova jutnak a hitetlenek? Egy üres véget nem érő űrbe? Nekem nincs hitem. Állandóan csak reménykedem, miközben ebben az egészben egyre mélyebbre süllyedek. De nem aggódok, szinte rettegek minden mozzanattól, amely valamelyest is kapcsolódik hozzám. A félelem. olyan mint egy krónikus betegség, egyre jobban gyengít, és a végére nem marad senkid. Senki, aki figyelmeztessen, hogy hülyeséget csinálsz. Senki, aki vigasztalni, ha szar történik veled. Senki, aki elmondaná, hogy segíts magadon. Mert ez az egész kezd egyre furcsább és furcsább lenni, néha ott vannak a szemek, amik beszélnek, és semmi jót nem ígérnek.

Írtam egy kis rövidséget neki, az ő szempontjából. Remélem, amikor begépelem és felrakom, valaki felkiált a gép előtt, és azt írja "Tudom kinek írtad". Mert ettől nincs csodálatosabb érzés, mikor valaki kitalálja gondolataid. Nyah jó mára ennyit.

shit

Ez kibaszottul csodálatos. De tényleg. Érzem az iróniát.

Mi a fasz van veled? Tényleg kíváncsi vagyok, kezdem egyre haszontalanabbul érezni magam, ez pont olyan mint egy rohadt BK rész. Szánalmasan klisés és unalmas.

Nyugodt vagyok... de ez néhány napja már kikívánkozott belőlem.

szerk.: hát ez csodálatos. fucktantikus. szar. szemét. hülye. utállak. köcsög. rohadj.meg.

Annyira kedves vagy hallod! Mit képzelsz magadról?

(I'm) sick.sick.sick

don't resist