D.Gray-man... Ever Fallen In Love by zizi Lizi

"My idiot apprentice. I’ll never say this out loud, but I’m proud of you." by Cross

Igeen!! Tudtam, hogy a végéről kell elkezdenem fanfictionokat olvasnom. A végén, vagy ha úgy nézzük az elején. IMÁDOM!!! D.Gray-man fan lettem menthetetlenül. Óh istenem azok a fanfictionök. Én is akaroook... Egy Cross és Allen, kapcsolatáról, eseteleg, hogy mit gondolhat Allen most hogy megtudta, hogy ő a 14-es és most akkor milyen a Manával való kapcsolata. Dráááááááma. :) Ah, annyira jó és a Noék, mennyire jók már, és tök jó, hogy pont a zongora az amin játszani tud. Kár, hogy Allen nem merült bele teljesen a kétségbeesésbe, hanem lassan tovább lépett.

Úgy imádom a mangakákat, szerintem direkt hagynak olyan sok szálat, amit annyira el lehet drámázni, hogy az csak fáj. Majdnem minden manga ilyen, Naruto... itt meg kell említenem egy új alkotást, na jó, ha jól látom, - ami biztos - akkor áprilisi, de egy egészen új Narutót ismerhetünk meg, végre, mert a bolond Narutók már kezdtek kikészíteni, és YAOI :D NarutoxKakashi, az író nagyon gonosz lesz... amit írt, hogy... olvassátok el megérdemelne, még néhány kritikát. Címe: Ever Fallen In Love by zizi Lizi



Kellemes olvasni, mert jól fogalmaz, folyékony, és jajh, tökéletes, még több ilyet :D:P

És ez a szöveg... so sad....:( poor Allen. Ezt csak is kettejükért raktam be, annyira jó jelenet, nem csak marják egymást, hanem Cross "vigasztalja" Allent. jaj de jó

Nabari no Ou, mert jó volt és megérdemel néhány szót

Mit kell tudni róla? Ha nagyon tájékozott akarsz lenni a történettel olvass el egy ismertetőt, én ilyeneket úgyse írok ide. Ezentúl csak áradozni fogok.:D

Egszerűen fantasztikus az a lelki dráma, ami lefolyik a történetben. Annyira az esetem, kár, hogy csak néha találok rá a gyöngyszemekre.

Először is megismerkedhetünk Rokujo Miharuval, aki közömbös akarok maradni mindennel szemben. (Kérdem én, miért kell mindig hülyének lenni a főhősnek? Az annyira fárasztó... itt nem hülye a főszereplő, ha van olyan aki nem szerei őket)

A képen éppen Kumohira-sensei, Rokujo tanára, próbálja bizonyítani hogy nindzsa, és kimondja, hogy "Nin-Nin".



Mint láthatóbb alább Miharu reakciója,







Ez Rokujo démon módja, az aranyos két szép szemével megsirat mindenkit, esetleg nem tudnak neki nemet mondani. Ezek a legvicesebb pillanatok az animében, sajnos a történet előrehaladtával, egyre kevesebb ilyen jelenet van, mivel sokkal-sokkal komolyabb irányba evezünk.

Például jön Yoite, akit nagyon szeretünk, mert Rokujoval egy különleges kapcsolatuk van, amit később nevezhetjük barátságnak is.





A két kis kedves. A grafika szerintem nem olyan rossz, bár először zavart. hogy amikor tájkép volt nem volt teljesen kiszinezve, és elmosódott volt, de meg lehetett szokni. A karakterek is teljesen szerethetőek.

Előre kijelentem bejegyzésem végén, ez nem egy Naruto utánzat! A főhős nem egy hiperaktív ninja, nincsen rejtélyes származása... stb., attól hogy vannak benne ninják, ninjutsu, kinjutsu meg ilyesmik, nem egy Naruto. Nem is a ninjákon van a hansúly, hanem inkább Roukojón és Yoitén, ahogy összebarátkoznak.

Nehéz eldönteni, hogy melyik a "jó" és "rossz" oldal, mivel a határok nagyon elmosódnak. Akkor voltak a legjobb helyzetben, amikor "magukra" maradtak a végén, és nem használta ki őket senki.

Ennyi volt, jó hogy ezt a postot egy hónapomba tellett megírni, akkor mégse volt olyan jó, mint gondoltam.

Kalandunk a jó illatúval xD

Por került a gépezetbe. Elváltak útjaink. 4-2=2. xD Nem tudok több szinonímát, pedig jól szórakoztattam magam :D:P

Péntek délután. Penny előtt sétáltunk és egy nagggyon jó illatú pasika sétált el előttünk, utánna mentünk a lámpáig, majd szépen megálltunk mellette, sészaglásztunk, azért meg kell hagyni hogy füllhalgató volt a fülében úgyhogy van rá esély, hogy nem nézett hülyének :D

Volt egy yaois álmom. Óh istenem. Ilyen élményt :P ha jó kedvem lesz leírom :D vagy talán nem mert +18-as:D:D

NANA fanfiction

Tessék egy NANA fanfiction, Nana gondolatai. Azután. Próbáltam nem annyira spoileresre írni, mondjátok el mennyire sikerült:D Ne számítsatok sokra :D

---

Amikor a tragédia megtörtént nem tudtam megszólalni. Összeestem, és nem tudtam felállni, mert soha nem hittem, hogy sor kerül rá. De tudod Hachi... ez az egész a Trapnest hibája volt.

Behálóz és csapdába zár, soha nem enged. Bármennyire szerettem volna, hogy Takumi ne legyen veled, tudtam nem bírsz neki ellenállni, és ha azt mondom megcsal, biztos voltam, hogy nem hinnél nekem. A Trapnest behálózta a Blast-et, Ren és én, te és Takumi, majd Reira, ahogy Shint szédítette. De kíváncsi vagyok, vajon igazán szerette őt, vagy inkább Takumi volt az, akit örökké szeret és Shin csak egy pótlék volt számára. Soha nem akartam, hogy valaki is belekeveredjen Takumi kis játékaiba, de vesztettem. Szinte már akkor tudtam, amikor megláttátok egymást, ez fájt.

Tudod, utálom Takumit, nem csak ezért, mert elvett tőlem, hanem mert falat emelt közénk. Az a szoba volt az a hely, amit szerettem, és ami összekötött minket, amikor elmentélt onnan, egyedül maradtam. Nem csak a lakásban, hanem a világon is.

Yasu mondta el. Nem éreztem semmit, csak zsibbadtságot. És nem is akartam semmit érezni, túl fájó lett volna. Azon az éjszakán nem tudtam aludni, nem tudtam egy cigit se elszívni, élni se tudtam.

Mert tudod Hachi, a Trapnest csak szomorúságot hoz és elpusztít. Nem tudom, egyáltalán miért kellett újra látnom Ren-t, hogy miért kellett Shin-nek Reira-ba beleszeretnie, hogy miért maradtál Takumi mellett. De ez voltak az első jelek a Blast végének. A Trapnest mindig egy szinttel fölöttünk állt, és lesett árgus szemekkel, hogy mikor vagyunk a leggyengébbek. Takumi, te mindig előre gondolkoztál, ezért is utáltalak.

Tudod eddig szerettem a tengert, de most már nem tudom mit érzek. Hisz minden ott végződik nekem. Igazából nem tudom, hogyan tovább. Énekeljek, kinek? Miért? Én csak a csapatommal akarok játszani, egy dalt, még a régi időkből. Shin és Nobu gitározásával, és Yasu dobolásával, de mit ne mondjak, nagyon hiányzott az egész.

Igazából semmi sem lehet egyszerű, mert mindenki féltékeny a másikra és nem tagadhattam, mennyire zavart Reira és Ren kapcsolata. Tudtam, hogy csak barátok mégis féltem megint egyedül maradni, az üres lakásban. Annyira sajnálom, minden az én hibám. Ren távolléte, a Blast felbomlása. Remélem meg tudtok bocsátani.

Én idéztem elő a tragédiát, és én is viszem el a balhét, mindenki sír, ahogy én nem tudok. Egy kőszívű nő vagyok, és mindig az is maradok.

Igazából minden a Trapnest hibája, és ezt nem azért mondom, mert nem akarom vállalni a felelőséget, de ez egy jól kitervelt csapda volt, nem? De ez a csapda egyikőnknek se sült el jól. Viszlát Trapnest. Viszlát Blast.

Még ha utáltam is a Trapnest-et hiányozni fognak, mert együtt megváltoztathattunk volna néhány dolgot.

Mondd Hachi... ha a fájdalmam egyre mélyebb, és én nem tehetek semmit… te segítesz ugye?

---

Igazán ilyen hülyeséget... a manga azt a két fejezetét végigsírtam, még ha az angolom nem annyira jó és nem értettem belőle semmit, csak néhány szót. Yazawa Ai-sensei nagyot alkotott remélem tud róla.

Egy kis szösszenet, egy nagyon kicsi össze-visszaság.

Búcsú Tőle

17. Én vagyok az, aki nem vesz észre dolgokat. Sajnálom... amit teszek neked.

17. Hogy tudod az álmodat és a boldogságodat megvalósítani... és más ilyen dolgokat? Még mindig nem értem.

18. Egy csomó időt töltöttünk együtt, azonban... nem értettelek egyáltalán. Ráadásul nem jöttem rá, hogy megsebeztelek téged. Bocsáss meg.

24. Elfelejteni a hibáinkat és sebeinket, nem elég, hogy eltűnjenek.Addig mondom a neved, fájdalmam ellenére, míg válaszolsz.

29. A törékenységemet, biztos nem te okoztad.

34. Attól a naptól kezdve, bármennyire estem össze, még mindig felállhatnék és fel is állok, mert tudom, hogy mindig az oldalamon leszel és figyelsz engem.

36. Az ég tele volt csillagokkal, ma este szebb volt, mint bármikor. Még most is, ha szikrázóan ragyogó dolgokat látok, mindig rá gondolok.

41. Az emberek mindig azt mondták, csak akkor fedezed fel, hogy valami milyen értékes volt, amikor elveszted, de én úgy gondolom, csak akkor ismered fel igazán, amikor másodszor látod szemtől szemben.

45. Sok ember közül, én tudom... amit tettél, az "végzetes" volt. Az volt az érzésem, az azonos gyűrűnk... össze tudott kötni minket.

46. Nem számít, hogy milyen zsúfolt a terem. Nem számít, milyen ruhában vagy. Bízok benne, hogy bárhol megtalálnálak.

46. Nem számít milyen szomorú vagyok néhanapján... nem tudok leszegett fejjel sétálni.

48. Abban az időben, egy erős kapcsolatot kerestem... ami soha nem törik el. De egy kötelék emberek között, nem olyan amit meg lehet kötni. Azt mondják róla embereket kapcsol össze. És nem bebörtönözi őket.

49. A holnap el fog jönni, ha nem vesztjük el a reményt... ezt tőled tanultam. De az esős napok megnyugtatnak...az arcom még most is könnyes. Azon a napon ömlött az eső.

50. Mindig megakadok egy ciklusban, soha nem érem el a fejlesztés egy pontját.

50. Nem törődöm azzal, hogy nem szeretnek viszont, még mindig szeretni akarok valakit. Valakit a szívem mélyéből... Egyenesen, rendületlenül... Annyira egyszerűn dolognak látszik, akkor miért kell ilyen nehéznek lennie?

51. Az utolsó szavai... Még most is a remény és kétség között vagy. Suttogtál, mintha magaddal beszéltél volna. "Látni akarom a tengert"

52. Az emberek érzései könnyen változnak... Mindaz, amit az ember lát, egy illúzió lehetne... Semmi sem biztos. Még akkor is, ha a hold úgy tűnik, hogy eltűnt... Az igazság mindig itt van... Csak változó alakban. Soha ne felejtsd el.

53. Mi a legfontosabb neked, most? Elhagytál mindent. Hol vagy most?

55. Nem láthatnám a magányodat aznap... Nem a szemüveg miatt nem tudtam látni a szívedet. Eszményítettelek téges és az illúziót... a szemem már homályos volt.

63. Bár nem tudom visszaadni a boldogságodat, legalább melletted akarok lenni, hogy megoszd a szomorúságod velem. Még egyszer kérlek, fogd meg a kezem!

64. Mielőtt veled töltöttem volna az új évet, teljesen reményteljes voltam. De a visszaszámlálás a tragédiába, már ezelőtt elkezdődött, nem? Ez csendben halmozódott fel. Mint a hó.

66. Idejöttem erre a helyre. Kutatni, hogy hol halhatnék meg. Tehát, mi van a világban? Mit csinálok itt még mindig?

78. Miért nem mondtad ki azt a szót?

78. A bandám gitárosa elvesztette a csatáját!

79. Kérlek ne vedd el őt. Ne ejtsd csapdába ebben a végtelen sötétségben.

zenekvííííz vagy mi xD

állítsd az mp3 lejátszódat véletlenszerűen váltakozóra, minden kérdéshez egy dalt fog lökni a kütyü, írd le a dal címét, az lesz a válasz a kérdésre: ez az egész a merengő fórumáról van:D


1. Milyen a mai hangulatod?

Gackt - Vanilla mindig tudtam, hogy Gacchan egy kíváló dalszövegíró, biztos Hyde-ra gondolt, amikor írta.:D ezek szerint jó a hangulatom? :P Sőőőőt

2. Hogy állsz az élethez?

Linkin Park - In Between az élet igazán kemény néha :(

3. Mit gondol rólad a családod?

R.E.M - Monty got a raw deal hát igen, nem tartoznak semmivel :)

4. Mit gondolnak rólad a barátaid?

Gackt - Speed Master Uhh, so saaaad :( I can never mend you, ez kawaii, ezt gondolják?^^ azért van benne akkor egy kis yuri xD

5. Mit gondolnak rólad azok, akik nem ismernek?

Green Day - Nice guys finish last ez fájt:D remélem nem törik el a gerincem :D

6. Mit gondolnak azok, akik veled akarnak lenni?

Daughtry - Feels like tonight szegényeeeek :P

7. Milyen volt a szerelmi életed eddig?

Billy Talent - River below szívás, szívás, szívás xD de igaz

8. Milyen lesz ezután?

Placebo - Something rotten igazán bíztató xD

9. Meg fogsz házasodni?

Placebo - Kitty litter most ez egy igen lenne? xD

10. Lesznek gyerekeid?

Simple Plan - You don't mean anything hát keserű elválás az biztos O_o

11. Jól megy a suli?

Billy Talent - Sympathy az a sok hazugság vajon mire vonatkozhat :D

12. Sikeres leszel?

Muse - Hysteria igeeen, kitörök! Ez jelent vmit nem?

13. Dal a szülinapodra:

Placebo - Blind uncsiii.... de attól Placebo

14. Dal a temetésedre:

On/Off - Futatsu no kodou to Akai Tsumi Vampire Knight opening? na ez azért fáájt. Egy titok melyet senki sem ismert, zuhanunk, ez nagyon illik ide ejjj, de jó hogy még nem töröltem ki az animét és tudom mit jelent *kifújja magát*

15. A dal, ami az életedről szól:

Dresden Dolls - Backstabber háááááááát, neeeeeem. én szeretem a japánokat :D

16. A legjobb barátaid és te...:

Placebo - Spite & Malice ez egy Rebekás szám, drog, drog, drog :P

17. Jó napokra:

Lostprophets - I dont' know Nem tudom, hogy ez jó napra jó-e. :D

18. Rossz napokra:

Nickelback . Side of a Bullet Legyen mégrosszabb :S

19. Minden napra:

Anna Tsuchiya - Rose Hát igeeen, Nana, mindenkinek :D

20. Holnapra:

Nickelback - Something in your mouth no comment xD

21. A másik éned:

Rise Against - 1000 Good Intention wáóh, van egy ilyen mély oldalam is :D dejó

22. A világnézeted:

Muse - Assassin Yatta!!!! :D

23. Boldog életed lesz?

U2 & Green Day - The saints are coming ez nem nek veszem :D

24. Hogy fogsz meghalni?

Snow Patrol - Cashing Cars alcheimer kór?^^"

25. Jó ember vagy?

Billy Talent - Worker Bees sok bűnnel, talán nem, talán igen, ki vagyok én hogy döntsek?

26. Megéri csinálni azt, amit csinálsz?

12 Stones - In closing túl közel, túl személyes

27. Mit gondolnak az emberek arról, amit mondasz?

Nickelback - Fly Hazug :D klisé, nem?

28. A legrosszabb tulajdonságod:

The Fray - Vienna Bécs? xD

29. A legjobb tulajdonságod:

Muse - Blockout a naivitásom? nem hinném

30. A tested:

Gackt - Lu:na

31. Titkos szexuális vágyad:

Green Day - Westbound sign elmenni? :P Hentaiiiiiiiiiiiiiii!!!

32. Megdöglesz értem?

Rise Against - Hero of war ahh de jó szám :D

33. Mit gondolnak rólad a gyerekkori barátaid?

Lostprophets - Can't catch tomorrow dehogy ismernek

34. A politikai beállítottságod:

30 Second to Mars - R-evolve

35. Ami igazán lázba hoz:

Matt Nathanson - Gone

36. Amiért aggódsz:

30 second to MArs - was it a dream?

37. Mit gondolnak az emberek, amikor a szemedbe néznek?

Simple plan - Untitled összejött :(

38. ... amikor a kezeidet látják?

Lostprophets - broken hearts and torn up letter


39. A legutóbbi szerelmi kalandod:

Placebo - I know

40. Mi az benned, amitől legjobban félsz?

12 Stones - This dark day reménytelen kedvenc


41. Az ágyban...:

Green Day - 21 Guns nah most jutott eszembe valami perverz az elsülésről, az elsült fegyverekről :D rossz hatás:P

42. Amitől sírni tudsz:

Snow Patrol - Open your eyes nélküled :(

43. Az ideális pár számodra:

Nana - Lucy

44. A fájdalom számodra:


Gackt - Memories annyira Gacktos :)


45. A személyiséged:

The Fray - How to save a life jajjj, de lehangoló :D

46. A beceneved:

Stephen Sondheim - Wait

47. Mit gondolnak rólad a férfiak, akik ismernek?

Rise Against - Blood to bleed véres :)

48. És a nők?

Nana - Winter Sleep *sírósfej*

49. Búcsúzóul:

Lostprophets - Last train home bye-bye

Nyácon beszámoló 2009, vasárnap

Reggel hajnali ötkör kelés volt, hogy lesétáljak a 6-órási buszhoz, élmény volt O_o. Mivel a 6:40-es busszal mentünk pestre, ami 8:25-re bent volt, de csak azért mentünk olyan korán barátnémmal, hogy jegyünk is legyen. Tesókám szerencsére ott volt és elkísért a Pecsához. még háromnegyedkilenc se volt, amikor odaértünk, már a pénztár előtt volt egy kis sor úgyhogy beálltunk nővérkémmel és Vivivel, és vártunk, és vártunk. Nem volt kassza, úgyhogy várhattunk egy kicsit. Bár az előttünk lévőek, jól el szórakoztattak, a Ichi-ichi-ichi-go-ho, ichi-ichi-go-go ichi-go-ichi-go-ichi-go go :D. Nagyok voltak.

Aztán miután megvettük a (kék)jegyet Vivivel leültünk a padra, hogy megvárjuk a sorvégét, na ezt meguntam kétperc után, közösen döntöttünk, hogy inkább beállunk a sorba. Még szerencs, mert még utánnunk is álltak egy csomóan, aztán eljött mellettünk Itachi feketeszüvegben, és húzott maga után egy kutyának kinéző valamit. Majd az eőttünk párral mondta a srác, "az nem Itachi és a nyula?"- aztán nekem is leesett, hogy a Fun with Akatsukiból van, pár percig nevetgéltem, és megígértem Vivinek, hogy megmutatom a videókat. Kb. mi egyvonalba álltunk a bejárattal vagy egy kicsit előtte, de mire elindult a sor egész gyorsan haladtunk. És beléptünk életünk első animeconjára!

Kaptunk programfüzetet és szavazólapot a cosplayre, amit besüljesztettem a tsákába, de azért megnéztem mi lesz a nagyteremben, mentünk is a nagysátorba szétnézni, a mangák nagyon szimpatikusak voltak, kár, hogy csak jövőre fogok angolul tanulni, a posztereknél mindig állt vagy tíz ember, úgyhogy oda nem is jutottunk el. Átmentünk a nagyterembe, az AMV-vetítésre, amiből, néhány bejött néhány nem.

Nyah, jól van ugorjunk a Cosplayeresekre. Egyéniek se voltak rosszak, de a csoportosok felülmúlhatatlanok.

Fullmetalt, bírod? höhö, bírom hát :D nagyon jók voltak, "és nálunk élnek a világ legszebbfangöljei", és egy hossszzzúúúúúúúúúúú fangirl sikítás az egész termen át :D Persze volt benne egy yaoi-s megszólalás, nagyon jók voltak :D

És meg voltak egy csomók akik jók voltak, de nem akarom felsorolni mindegyiküket, azért még meg kell említeni a Yaoi Dekiai Shoujo Team-et :D a Sasuke-Itachi szálért :D kösziiiiii!!! :D

Bezsebelt dolgok: ajándék Dóri-channek és Rebekának, egy Code Geass-os pohár, Black Cat-es és Final Fantasy-s kulcstartó, és az ehavi animestar :Damit még nem olvastam ki.

Felejthetetlen élmény volt, és szerencsére meghallottam Gackt hangját, és beleszerettem. Nagyon jók a dalszövegei. Nyah, ennyi..., vagyis mada mada dane:D xd teljes ellentmondás :D

NANA - mert megérdemeljük

Elkezdtem nézni vegyes érzelmekkel a két filmet. Hogy is mondjam... ^^ Ren nem tetszett az első filmben valahogy túl, nem olyan volt mint az animében. Már mint a színész nem tetszett, olyan Renetlen volt. Nana faarca, hideg természete az egész sorozat alatt megmaradt. Teljesen más mint a animében, és Hachival is másképp viselkedett az elején.

Egy kevéske vélemény a Nana moviek-ról. Mert megnéztem és kész.

"Mondd, Nana... Az álmok és a valóság miért nem hozhatnak boldogságot az életünkbe?"

Furcsa, a film ezzel a sorral zárt, ahhoz képest, hogy az animében ez a 22. részben, ha minden igaz, hangzik el. A filmek hangulata teljesen más volt, mint az animéé. Szar. Rossz. Milyen dolog az, hogy nem szerepel benne Shin és Reira kapcsolata? Ez volt az egészben a legfelháborítóbb, ha jól emlékszem, de már nem vagyok benne biztos. Shin magassága is zavart, Nobutól biztos magasabb volt. De a történet ugyanaz volt, szerencsére azon nem változtattak. (szarkazmus, szarkazmus) o.o" Azért az tetszett, hogy bennehagyták a "Hachi, nézz rám, valóra váltom az álmodat." Az annyira édes volt.^^ kawaii jaaaaaaj :) AZtán kihagyták még az asztmát, és a csajt, aki segített Nanáéknak.

A zenék: egy tetszett a sok közül, amit énekeltek, de már nem tudom melyik. Talán a Trapnest énekelte.

Mást nem nagyon tudok mondani róla, ennyire emlékszek 6 nap után.

És még valami: Nana ebben nem akarta annyira "birtokolni" Hachi-t, szerintem. A tüzijátéknál volt pár gondolata, de amikor ugye megtudta, hogy Hachi terhes, Nobuval veszekedtek, és ugye Nobu a szemére vetette ezt.

Nana-nak krónikus birtoklásvágya van," az-az enyém" (célzás-célzás: Vivi :D) felkiáltással.

Vélemény a Code Geass-ről

Próbálok valami értelemes véleményt írni szegény animéről, remélem sikerül.

Spoiler veszély!

Egy jövő melyben Britannia nem vesztette el a gyarmatait, és egyetlen nagyhatalomként uralkodik. Az új Brit Birodalom magához csatolja Japánt és megfossza őket minden függetlenségtől, a 11-es körzetben helyezik el őket, és ezt a számot kényszerítik rájuk, majd ez lesz a nevük is. Tizenegyesek.

Egy kamion gurul az autópályán és Britanniaiak üldözik őket, a zavar miatt lesodródnak az útról, és egy épületbe rohannak be a kamionnal. A Britanniak egészen meg vannak rémülve, hogy ki fog szabadulni a kamionban lévő valami. Lelouch Lamperouge véletlenül beleesik a kamion belsejébe, és egyezséget köt a "rakománnyal", a titokzatos C.C-val, s ezzel olyan hatalom kerül kezébe, a Geass, mellyel elopusztíthatja a világot, de meg is változtathatja vele, ezért maszkot ölt, és ő lesz Zero. Zero felveszi a 11-es körzet lázadóival a kapcsolatot és lassan a vezetőjük lesz, szövetséget köt a Japán felszabadítási fronttal.

Bár Lelouch britanniai, utálja őket. Apja a Főkormányzó, de ki lett tagadva hugával egyetembem, Nunnally-val. Anyjuk meghalt, amikor teroristák támadtak rájuk, s Lelouch rá akar jönni ki küldte őket, s kik azok akik megnyomorították Nunnally-t.

Lelouch hideg fejjel gondolkodó, stratéga, ezzel szemben barátja Kururagi Suzaku forrófejű, és melegszívű, becsületbeli britanniai, aki a katonaságukban áll, s meg akarja változtatni a kormányt belülről, míg Lelouch erőszakkal.

Igazából a 18 vagy 19 részre meguntam, mármint nem az egészet, hanem a nagy semmittevést abban a 2-3 részben, de utána belenéztem és a fordulatok csak úgy jöttek. Nunnally-t elvitte egy V.V nevű egyed és Zero és Kallen is valamint Suzaku is. Aztán ott állnak egymással szemben és Suzaku kérdőre vonja Zero-t, hogy miért kellett Euphy-t megölnie, aztán Suzaku célozz, és eltalálja az álarca tetejét, és repedezni kezd és feltárul barátja arca. Beszéd, beszéd, és lövés hangzik. És vééééééégeeeeeeeeee....

A két professzor a kedvencem, Loyd gróf és Rakshata :) Rakshata nagyon kemény :D A zenék nagyon jók, bár nekem az első opening és ending jobban tetszett. A rajzolás nagyon jó, szép, és jó, nem tudok mást mondani róla.

Egy csomó szereplőt megismerhetünk, egyedi jellemvonásokkal és kidolgozott karakterekkel, véleményem szerint, nagyon jó anime, az izgulós, elmejáték fajta, néhol vicces, s egy idő után van benne kesernyés humor C.C és Lelouch beszélgetésében.

Nyah, ennyi lenne, nem egy nagy valami, de túl szeretem, hogy ne írjak róla.

Code Geass R2 1-5. rész tömören

Elkezdtem nézni a Code Geass második évadját. Már az első rész fenomenális, amikor visszatérnek hozzá az emlékei, majd szépen lassan egy egész Fekete Lovagok Rendje életre kell az első 5 részben. Igazából Suzaku megint bezavart, és hogy Nunnally lesz a főkormányzó, de Zero nem ismerheti fel őt, ha tovább akarja játszani a szerepét, pedig nem tehet mást hiszen, akkor könnyű célpont lenne. De most mit fog Lulu csinálni? A huga lett abban a körzetben a főkormányzó, de ő azt tervezte eddig, hogy Japán birodalom lesz meg minden... De ezt most nem teheti meg, hisz ott van Nunnally, plusz az öccse akit úgy manipulál, hogy fáj nézni. A tanárnő is ott van ő nagy favorit karakterem, meg Rakshita is. Lelouch-nak még mindig penge a stratégiája, C.C. kapott egy kis humort is, és lehet látni hogy megváltozott a kapcsolatuk. Suzaku egyre csak tör felfelé és saját tervei vannak a változásokra.

Tömören ez volt a Code Geass R2 első öt részében.

Valahogy tefnap megcsapott egy isteni szikra a Code Geass kapcsán de igazából, NANA-t lenne kedvem írni. Egy Shin-chan-os történet, teljesen angst, szomorú, aggódással teli. Shin-nel csak valami szomorút lehet írni, mert a karaktere szinte olyan hogy... annyira aranyos :)

Szeretnék olyan jó lenni egyszer, mint enahma. Nagy cél és érzem hogy kevés vagyok hozzá, de nem fogok megállni soha, mert szeretem csinálni. Mennyire kinőtte magát a világból, de nekem akkor is... ő azaz író, akinek minden fanfiction rajongónak tudni kell. A gerdrób és a Blond(ha azt hiszed vége).

"- Ne csináld kérlek!

- Nekem ez az életem - mondtam előre meredve a semmibe, miközben a kezemet fogta. Túl ismerős volt a helyzet számomra.

- És mi van velünk? - kérdezte kétségbeesett hangon. Éreztem, ahogy a karomon összeszorul a szorítása.

- Mindig ott voltam, de te... ti... - gúnyosan elhúztam a szám - Soha nem értetek rá. És tudod mit? Nem hibáztatlak, elvégre mégis csak rólam van szó.

- Annyira sajnálom.

- Sajnálatod nem segít rajtam, és tudod mit? Nem is akarom hogy segíts.

A barátság vastag fonala szétoszlott a vékony szálakra, az eddig érzett érzések új értelmet nyertek. Cselekedetek, melyből lehet következtetni. Tudhattam volna. Tényleg rossz emberismerő vagyok, Dracy."

Code geass

Suzaku, meddig mész el, hogy megölj engem, milyen mély a hargod irántam? Látom a szemedben, hogy gyűlölsz. Nunally-t is gyűlölöd, Suzaku? Az én hibáim miatt? Meg bírsz engem ölni Suzaku?

Mire épült a kapcsolatunk? Szívesen megkérdezném, bár magam is tudom a választ. Külön utakon járunk évek óta, és mégis egy cél felé tartunk. Régebben bíztam benne, hogyha meghalok Nunally-t te gondozod majd. Túl sokat vártam a kapcsolatunktól.

Az én hibám, hogy Euphie meghalt, nem látod hogy gyötör a bűntudat? Persze, hogy nem. Te mindig csak a felszínt látod. Egy báb vagy és az is leszel mindig a kezükben. Hittem, hogy az oldalamra állíthatlak téged. Bolond dolog volt tőlem.

Itt állunk szemtől szemben és nézel rám az érzelmes szemeiddel. Szeretted őt, én pedig a halálba küldtem. De még most se értesz.

Barátok voltunk és most ellenségek vagyunk, ezt te milyen kapcsolatnak neveznéd, Kururagi Suzaku?

---

Kami-sama. Fenomenális. Tökéletes szememben.

Tessék végig néztem. Végeztem vele. Code Geass Hangyaku no Lelouch letudva. Aki nem ismeri keresen rá és nézze meg, aki szereti a drámát, annak mindenképpen meg kell nézni, aki látni akarja két barát szenvedését, miként gyűlölik meg egymást és lesznek ellenségek. Egy természetfeletti hatalom, amit irányítani kell, és egy fiú aki mindent meg akar adni a hugának és meg akarja tudni ki ölte meg az anyját.

Még ha bizar is amit írtam, nézzétek meg, mert ha egyszer leültél elé nem tudsz elszakadni. Nehéz elkülöníteni ki benne a jó és a rossz, én elvből Lelouch oldalán állok, mert jó érvei vannak, és ő a főszereplő, bár most kíváncsi vagyok Suzakura.

Belenéztem a R2-be uhhhhhhhhhh. A Picture Drama még nem jött le pedig az sokkal jobban meg akartam nézni.

Amúgy a fent látható fanfiction a 25 rész végén mikor állnak egymással szemben, akkor ott Lulu gondolatai.

everybody screaming, we're only bleeding... i'm sick of watching... everybody looking at me

Dóri-chan zenei ízlése kihat rám, tessék lelőni.:D Ki hibáztatja mert jó ízlése van? :P Én biztos nem. :D Most lehet ezt a számot nem szeretni? http://www.youtube.com/watch?v=kaYx_JicFrA

Annyira jó volt az osztálykirándulás!!!!! Ó istenem!! A Túlvilág kapuja tök jó volt :D Tetszettek a levágott fejek, a Jokeresen mosolygó képek :D Az egész nap jó volt, főleg a végén a Dénivel lefolytatott párbeszéd tetszetős volt:D Jó nap volt, főleg a tükrök között, mikor valaki:P felkenődött az üvegre, na jó visszapattant :D

Nem vettem vattacukrot!! Hogy felejthettem el vattacukrot venni?? De a fagyi az finom volt:P

Aztán Időjárásék is nagyon kemények voltak, amit a végén leműveltek, CsG, meg G már fuldoklott a röhögéstől, meg a fejüket fogták. Aztán Időjárásék előadták, a Tirexes sztorit... XD hát az nagyon nagy volt :D "Engedj már el te rohadt Tirex" Ahh, nagyon jó volt amiket mondtak, olyan Időjárásos, "Az Idájárás-logika" by Vasá. Aztán Pálfalván álltunk vagy 10 percet, ahol ugye Becca leszállt, és mondta hogy integensünk neki, na mire elindultunk el is felejtettük, de azért integettünk mire leesett. Nem vaj jók vagyznk :D Bett elvonta a figyelmünket a szexi rekedt hangjával :D Eszméletlen volt a vége is.:D Kilencre beértünk kb., a háromnegyed kilenc helyett... nem baj... Elvégre a Nana-t még láttam, a Beugrót, meg felvettük, úgyhogy azt megnéztem.

Végül nagyon jó osztálykirándulás volt, Szeri meg Szeju nagyon aranyosak voltak, ahogy Szeri simogatta a fejét, Szeju meg aludt. :D Aww... Én élveztem, bár jobban élveztem volna, ha nem lett volna izomlázam :S de így is jó volt, persze mikor már mindenből elegem volt, akkor Dóri-chan feldobott, pl. a dodgemmel. Na jó ennyit az osztáéykirándulásról..:D

---

Néhány napja megcsináltam az anime listámat, amit egyre bővíteni fogok :D Lassacskán... Igaz mindjárt itt a nyári szünet :D http://myanimelist.net/animelist/Lolle ha vkit érdekel.

Folytatni akartam a Code Geass-t de csak mkv-ba, meg mp4-be találtam, a rawot meg most szedem...ahh de jó lesz :D

---

Enehma-tól régebben olvastam egy történetet, Bolond (ha azt hiszed vége), istenem az a fanfiction, egyszerűen, annyi benne a keserűség, hogy aki szereti élvezetben fürdik benne. Személyesen, ha azt olvasom mindig összeszorul a gyomron vagy ugrál, és uhh... de az benne a jó, ha századszorra elolvasod akkor se unalmas, mert a fogalmazása, minden olvasó vágya szerintem. A történet meg egyszerűen zseniális, ez olyan enehma-s. Van benne egy vers William Butler Yeats-től, ebből a ficből szerettem meg a költőt. Először mindig átugrottam, vagy átfutottam a szememmel, úgy hogy nem maradt meg bennem semmi. Mostanra már tudom Az ég köntösére vágyik című versét. Egyszerűen gyönyörű és szép, torok szorító abban a környezetben.

Volna csak enyém az ég köntöse,

arannyal hímzett ezüstszínű fény,

az ég kék, sötét s szürke köntöse,

melyben az éj jár s a hajnal s a fény,

azt teríteném lábaid elé:

de minden kincsem csak az álmaim;

álmaim terültek lábad elé;

lépj lágyan; amin jársz: az álmaim.

---

"Mert a mindennapok keserűsége nem lesz más, ott van és tórlódik a falnál, a láthatatlan falnál, amit maga köré épített. Mosolygott, de belül vérzett minden pillanatban. Egy hamis nevetés, ami annyira igazinak hallatszik, de csak néhány furcsa pillantást kapott egy barátjától, kíváncsi volt, ennyire egyszerű lenne a vedekezőmechanizmusa? Ennyire átlátszó? A megvetés maga iránt társult a keserűségével, torka összeszorult a sok érzelemtől és kiengedett egy mély levegőt, amihez a száraz zokogása is csatlakozott. "

Herzliche Glückwunsche zum Geburstag! :)

Szerda... Annyira jó volt :D:D Mondtam már, hogy imádom a barátaim? És megkaptam tőlük Yuki Kaori mangáját, annyira ismernek. A legjobb barátaim. A kis kedvesek...:)

Barátok. Nem az a lényeg mióta ismeritek egymást, hanem hogy mennyire. Beszéltünk a nyárról egy kicsit, és aannnnnnnnnnnyiraa jó lesz. Soha nem voltak igaz barátaim általánosban, de a középiskola más, osztálytársaimnak nincs annyi előitéletük, mint a régiegknek. Jobb osztály ez mint a régi, bevallom.

---

Teljesen régen írtam nem esett jól, mivel nem volt ihletem, és a napi bejegyzést se akartam írni. Megvettem az új Mondót.:) Tök jó volt, imádtam :D

Pestre megyünk osztálykirándulni a terror házba, majd a vidámparkban. A mai nap kitünő volt, olyanokat szólt Déni és Szobi, hogy az fájt :D

Eljött a Jared Leto-s korszakom. Hallottátok már a hangját? Mint egy isten kb., olyan a hangja. Majd megnézzük a 27 fejezetet, a Harcosok klubját, bár abba Brad Pitt sokkalta jobb, és találtam egy másik jót a Fegyverneppert. És ha jól láttam ott sokat szerepelt.

Elkezdtem írni egy másik történetet, a lány, akinek nővére már nem otthon lakik, anyja állandóan dolgozik, apja pedig elhagyta még őket régen. Vannak nagyon jó barátai, de nehezen ismerkedik, bár kedves, de szereti a barátait cinkkelni.

A barátságról szól, minden második történet a szerelemről sszól kicsit se unalmas és klisé, és rossz, mert miért mindig csak a szerelem????????

Ahhhh, mindegy.

Jól lett a dalszövögesoldal. Olyan jó együttes a Rise Against, imádom a Hero of war című számukat.

Első verszak:

"Azt mondta: „Fiam,

Láttad már a világot?

Mit szólnál,

Ha azt mondanám- megteheted?

Csak vidd ezt a fegyvert, még meg is fizetik majd”"

És az utolsó és az az előtti:

"Egy háborús hős

Ez az, amit látnak bennem

Csak kitüntetések, és sebek-

Marha büszkék rám.

És hazahoztam a zászlót

Már csak porfogónak jó

De ez egy zászló, amit szeretek

Az egyetlen, miben bízom.

Azt mondta: „Fiam, láttad már a világot?

Mit szólnál, ha azt mondanám- megteheted?"

Annyira imádom, annyira király, mély, érzelmi.

Sőt meg van a Green Day albuma is!!!! IMÁDOM :D:D:D A legjobbak, megint nagyot alkottak.

Na jól van máraaa ennyih...

A dalszöveg a http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=16280 oldalról van. Mennjetek és nézzétek meg!

"A mi dalunk szól, de te nem vagy itt, és kellemetlen, mert ha te meghallod azt a számot nem én jutok eszedbe. Hiú ábránd voltak az eltelt évek. Néha igazán nem bírlak. Nem emlékszel dolgokra, amik fontosak voltak számomra. Talán ez a megoldás, csak nekem volt fontos. Ismerlek egyáltalán?"

Emocionális 1.1

Daisy

"Az eső megállíthatatlanul szakadt egy nyári napon. Lulu a parkban ült egy padon egymagában, miközben a Matt-tel való kapcsolatáról gondolkozott. Nem sírt, könnyei már néhány éve elfogytak, mikor az apja elhagyta őket, amikor három éves volt. Nővére mesélt róla, oda és vissza volt érte, de őt nem hatotta meg. Csalóódottságában megeresztett néhány könnyet, de különösebben nem izgatta. Az anyja üzletvezető volt, így mindig utazott, és kevés időt töltött vele, de egy idő után nem érdekelte. Miután nem jött el a ballagására, mert Kínába kellett utazni, mélyen elásta magát Lulu szívében.

Elhüzta a száját. Csak nővéréban bízott. Rá mindig számíthatott, egy támaszt talált benne, akit teljes szívéből szeretett.

- Önsajnálat, önsajnálat? - kérdezte egy gúnyolódó hang, amit elsőre felismert.

- Daisy - pillantott fel az esernyő alatt álló lányra, akin egy kapucnis pulcsi, trapéz farmer és egy sportcipő volt.

- Mit csinálsz itt? - kérdezte az esernyős lány. Arca közömbösen meredt Lulura.

- A házban túl nagy a csend - vont vállat Lulu. - Anyám nem tudom hol van, nem mintha érdekelne - húzta el a száját. - A levegőn sokkal jobb.

- Hazudozó - mondta lágyan egy kis mosollyal. - Hallottam szakítottatok. Hogy őszinte legyek nem illettetek egymáshoz, túl sok közös van beennetek.

Lulu csak nemtörődöm módon megrántotta a vállát. Hajából csurgott a víz, pulcsijából és nadrágjából már a vizet lehetett volna csavarni.

- Tudod, ha John itt lenne, azt hiszem nem hagyná, hogy szomorkodj az esőben - ráncolt szemöldökött Daisy. - Ez olyan giccses.

- Neked a legtöbb dolog giccses, kedvesem - mondta egy fáradt pillantással.

Daisy kinyújtotta felé a kezét, amibe Lulu bele is kapaszkodott, és felhúzta magát. Egy kicsit imbolygott, de megszilárdította magát.

- Talán jobb lenne ha haza mennél - javasolta neki Daisy.

- Haza? - nevetett fel keserűen. - Nekem nincs otthonom."

---

"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert,

akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait,

akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok

legyünk."

Én már találtam ilyen embert. Csak még nem tudja vagy csak én nem tudom hogy tudja .:)

Itthon meg lehet őrülni. Csend van. Néhány esetben utálom a csendet, hagy gondolkozni, és az nem jó.

"Megbántam, hogy nem mondtam el neked mindent."

Félek a jövőtől, hogy nem lesz legjobb barátom, hogy nem lesz senki mellettem, hogy annyi félelmem van és annyira kellemetlen.

"Egy csipetnyi magány vagyok, egy csipetnyi megvetés,
És maroknyi panasz, maroknyi gyász"

(Linkin Park - Faint) fodította CelticWolf

http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?cim=forditas

Never gonna be alone

"Hogy történhetett ez velem?

Hibáztam,

Nincs hová futnom.

Az éjszaka körülvesz,

Ahogy lassan eltűnök.

Elegem van ebből az életből,

Csak ordítani akarok

Hogy történhetett ez velem?"

Simple Plan - Untitled

"Soha nem leszel egyedül

Ettől a pillanattól kezdve.

Ha valaha is fel akarod adni,

Én nem hagyom, hogy lezuhanj.

Soha nem leszel egyedül

Addig ölellek, amíg a fájdalom elmúlik."

Én se szeretnék egyedül lenni, pedig tudom, hogy a nyáron ez lesz, nem fog hívni, mert ez volt tavaly és azelőtt is. Mindig sülve-főve, aztán se szó, se beszéd... Kibeszéli nekem Tiát, aztán jópofizik vele, ez irritál, de nemtudok haragudni rá.

Egyszer csalódtam benne, a Danis ügy életem legrosszabb éve volt eddig. Akkor kezdtem kételkedni benne, talán még am is kételkedek.

Engem ki fog átölellni? Ki fog vigasztalni? Most ki vigasztal egyáltalán? Ha meghalnék hiányoznék valakinek?

Elgondolkodtam rajta, mikor lettem ilyen keserű, már rég tudtam, hogy nem vagyok annyira nyitott, mint mások. Soha nem akartam kimondani, de a mostani osztályom jobb, mint a régi.

Annyira kötődök a múlthoz, hogy csak ahhoz hasonlítok mindent, és néha fáj, mert tudom most jobb. Kedvesebbek és elfogadóbbak. És ez nekem jól esik.

"Az idő rohan

Sokkal gyorsabban, mint én

És megbántam, hogy nem mondtam el neked mindent."

Nikelback - Never gonna by alone

(nem az én fordításom: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=16280)

Winter

Ígéret Winternek... Írta: Shannondababy La Guera, fordította ÉSzAH- Thank you

Olvasta már valaki? A legmegindítóbb történet, amit olvastam Luciussal. Sírt. Malfoyosan. Draco. Fájt. Rohadt Potter. Foj.

A hideg párszor végigfutott a hátamon, szomorú, és szerintem ez a legjobb fanfiction, amit a Malfoyokról olvastam. Néma, egy néma tastvér, Winter/Deméter.

"Winter. Ezt a nevet adtam neki azon a végzetes napon. Gúnynévnek szántam és az is volt sokáig - majdnem két évig - de végül valami más lett, valami gyönyörű. Ott jutott eszembe, ahogy kiskakasként álltam a legutóbbi meggyötört áldozatom fölött, az ő rongybabáján, belenyomva a cipőtalpamat a puha anyagba. Nem tudtam levenni a szememet a hajáról. Fényes és csillogó, mint az Apámé. Csillagpor és frissen hullott hó. "

Ez többszöri olvasásra is ugyanolyan szép. Sőt idővel szebb is.

---------------------------------------------------------------------------

Holnap iskola... Fujj. Mind1

Emoncionális 1.0

Ami fent van az telejesen rossz!! Milyen kis felszínes hülyeséget írtam... ahhh, akkor még egyszer... Ki is töröltem ne keresse senki:P

Matt

Lulu

Teljesen átgondoltam az egészet és rossz volt rágondolni amitt tegnap írtam... elolvasta egyáltalán valaki? Remélem nem...

"- Miért? - kérdezte egészen halk hangon a lány. - Annyira bíztam benned, hogy nem láttam milyen vagy igazából? - megrázta a fejét, és csalódottan ráncolta össze a szemöldökét.

- Soha nem kértem, hogy bízz bennem - mondta közönyösen a fiú. - Arra kértelek, hogy higgy bennem, de úgy látom ez neked nem megy.

- Igazán szánalmas vagy - mondta megvetően. - Azt hiszed nem láttam, mit műveltél? Ott smároltál egy csajjal, aki nem én voltam. Úgy tudtam járunk Matt.

A lány egy pingpongasztalon ült, és onnan nézte az előtte álló fiút.

- Sajnálom - suttogta halkan neki. Lulu csalódottan hunyta be a szemét, hát tényleg igaz volt.

- A sajnálatod nem ér semmit Matt. - Beleborzolt hajába, majd lepattant az asztalról. - Mire kellettem neked, egy alkalomra?

- Sajnálom - mondta miközben a szemébe nézett. Lulu behunyta a szemét, nem tagadta amit állított.

- Mennyit hazudtál nekem Matt? - kérdezte elcsukló hangon Lulu. - Mióta hazudsz nekem?

- Nem akartam ezt Lulu - mondta Matt zsebretett kézzel. - Csak egy kis kalandra vágytam. Sajnálom.

- Hányszor vágytál kalandra miközben velem voltál? - kérdezte gúnyosan, és egy lépést közelített felé.

- Én nem akartam.

- Ez a hülye emoság elvette az eszedet - közölte megvetően Lulu. - Te csak divetból vagy már emo, basszus! Mennyiszer mondtad, hogy aki divatból csinálja az olyan köcsög? Olyan kétszínű vagy! - rázta meg a fejét.

Csend következett be, majd Lulu elfordult, ahol épp David -és az ő barátait találta ott. Lulu nem mondott semmit, csak elment mellettük, de még hallotta David hangját.

- Ezt jól elszúrtad haver."

Folyt.köv.

Annyira uhh, még ez is nagyon felszínes, túl részletesen meg nem akartam, mert az sokáig tart, de ahh. Mondtam már, hogy szeretek írni?

Emoncionális:D

Ma kint voltunk egész nap a telken. Sztafével fociztunk, olyan beszólásai voltak, hogy az csak na! :D Jó nap volt.

Ma nem néztem mondjuk Code Geass-t, abba az animébe vagyok belebolondulva, szegény én... de hát annyira jó... nem esik jó róla írni, de nagyon jó:D A legfontosabb dolog benne, hogy utálja az apját, és az endingbe, ugye van egy kép, amiben Lelouch velünk szembe van, dühös arcot vág és megy kifele a teremből,az apja meg hidegen nézi a hátát. Annyira szomorú!:(

Olvastam a Lotf-ot és kajak azt hittem, hoyg tényleg befejezték a FMA-nak a fordítását! Ma azért leesett, hogy április 1-je volt.(Jól van, ügyes voltam). Bár a Naruto-kun most nem elérhető szerintem ez a vicc utóhatása. És így nem bírtam az új fejezetet elolvasni!!::(:(:(:(:(:(:(:(

Viszont ígértem, hogy már írok.

Nem vicc volt. Szidták a Naruto-Kunt, nem értem miért nem lehet becsülni őket, igazán jól haladnak.

Kedd este és csütörtök este

"Éget, felőröl belülről a tűz, mely nem hagy nyugodni. Fáj az érzés, hogy nincs itt velem senki, akinek mesélhetnék.

Hiányzik. Eddig mindig itt volt, de most már eltávolodtunk. Nem találkozunk, és ez fáj.

Nem láttam, nem hívott, megharagudtam rá. Megígérte! Azt mondta örökre barátok maradunk!

Hallom fejemben lágy szavait, és szívem összeszorul hangjára, hazudott. Tőrt forgatnak szívemben ezzel, és utálom. Utálom, hogy elfeledett, utálom magamat, hogy nem mertem beszélni vele. Hibáztam, és a hibákat nem szokták megbocsátani.

Gyáva vagyok, szánalmas, nem merem megtenni, a félelem köröz felettem."

Jó napom volt, hülyéskedtünk egy sort, de jól esett. Kedves Bett barátnőm kihozza belőlem a hülyeséget.

Túléltem a csütörtököt!!! :D:D:D:D Óh istenem, köszönöm! Rebeka nevében is!:D

Vajon mi baja van Livinek? Olyan csendes mostanában:(

Néztem a statisztikát, köszönöm, aki olvassa jó érzés.

Szavakat tanultam, most fejeztem be nem rég.

"Szívem szárnyal, lelkem repdes, kérlek említs meg ha elmegyek..."

Szétszórt vagyok, fáradt... csak aludni akarok... amit hamarosan megteszek.

"Tűz előttem, tűz mögöttem, megtanítasz repülni?"

Mondtam már, hogy imádom a barátaim?

"Barátság, mely törhetetlen, de egyszer kifakul, megtanítasz festeni?"

Jól érzem magam, elégedett vagyok.

"Segítsek neked?"

A barátok még a legreménytelenebb helyzetbe is bíztatnak! Nem csalódtam bennük.

"Nem fog sikerülni."

Csak bíztatott.

"Nem baj."

Egyedül

A sebek begyógyulnak? A hegek eltűnnek? Ma igazán kétségbeesettnek éreztem magam, és fájt nagyon...

"A szívem tele fájdalommal
A fejem teli stresszel
A fejem teli dühvel
Ez van bennem
Nehéz küzdelmek
Vér, izzadtság és könnyek
Semmit se nyerni
Mindentől félni "

(http://www.lphungary.com/)

Csalódott voltam, csalódtam már oly sokszor magamban, hogy kezdek kételkedni. Jól van ez így?

Könnyeztem akkor, de nem érdekelt, csak beszélni akartam nővéremmel... de épp kajált, ezért később hívott vissza, és örültem neki.

Utálom néha az alápotomat, utálom, hogy ilyen vagyok, de megmaradok.

Újra hétfő...

Valahogy ma nagyon Light-os (nem L-les xd) napom volt, mint minden hétfőn. A két infót átuntam, bár Tb kérdezte mikor mutatom be a prezenrációt, de azt mondtam :"Hát, ho... vagyis ezen a héten," erre ő:" peresze, még véletlenül se tudjam előre tervezni." De ravasz vagyok...:d ego,ego..

Ma nem volt Bett suliba, ment Pestre apjával, a mázlista. Délután be akartunk menni az Albába, vmi hangszer boltba, persze nem volt nyitva, vagyis a pasika ebédszüneten volt. De elvoltunk Dóri-channel, Devievl és Bekával. Nekem kell gitár, mondtam a többiekenek, hogy szülinapomra gyűjtsenek nekem manyt.:D

Néha azt hittem baj van a barátságunkkal, de múlt héten bebizonyult, hogy nem. Nagyon hülyék voltunk, el is kísért a dombig és onnan ment haza, az a csaj:). Bekával ma nagyon elvontak voltunk, van neki orvosi szikéje, és az öngyilkosságról beszéltünk, van néhány ember akivel komolyan is lehet beszélni... Nem mintha másokkal nem lehetne, de minden emberrel más a kapcsolatunk.

Hallgattam Evenesance, Missing számát, rájöttem, hogy annyira érzékeny vagyok, régebben nagyon sírós voltam, de leszoktam róla, és erős maradok magamért. Sebezhető vagyok, nem szeretek veszekedni barátaimmal se mással, de sokszor elkerülhetetlen a "mással" való konfrontáció.

Itthon magányos vagyok, nem tudok senkival beszélni, hogy legalább a gondolataimat eltereljem, utálom a csendet, de mégis megnyugtat, furcsa nem?

Most találtam nem rég, és imádom ezt a képet, minden elismerésem, aki csinálta, magam is így képzelem el kb.. Néha szeretnék egy olyan embert találni, aki mindig mellettem van. Szeretnék bízni valakiben, vagyis bízok néhány barátomban, de nem annyira amennyire kellene...

nananaaaa...

Kibírtam a két tesit, bár szívtunk a fekvőtámaszokkal.:S Német házim nincsen de elkezdtem a Hiraganákat gyakorolni, Mondo meg minden.

Igazából nem esik jól írni és nincs is semmi kedvem, tegnap meg előtte túl boldog voltam. pá

Kis fanfiction

Barátok. Vannak barátaim, tudom kik az igazi barátaim. Bíztatnak, szeretgetnek, kedvesen "cinkelnek", ők a barátok. Akivel van miről beszélni... Pedig vele nincs sok beszélni valónk még is együtt vagyunk mindig.

Elmúlt napjaim kitünően teltek.:S Mondtam már, hogy utálom a tesit? Ha nem akkor most ííííírom.

Elolvastam, vagyis újra beleolvastam az angol, Eltörni a határokat-ba. Narutos, és AU, de annyira jól meg van írva. A utólag frissített fejezetbe Narutot kikérdezte, Anko, Kurenai a sensei, ls Uzuki Yuugao a volt tanára. Olyan szemetek voltak, de a Kyuubi helyettesítette őt, és így tudott róla, és másnap nem tudta, hogy viselkedjen. Amúgy meg, régebben csatlakozott Danzohoz, persze itt Danzo nem olyan, mint a mangában, kicsit lágyabb a személyisége. Itt Naruto egy nagyon mély karakter tele titokkal, tele fájdalommal, amit az apja csinált vele, belézárta ugye a Kyuubit, és Kushina, az anyja elhagyta őt. Utálja a szüleit. Aztán most Jiraiya beszélni akar Narutóval, azzal a Narutóval, aki megveti az apját. El is felejtettem mondani hogy ez egy Bleach crossover. Úgyhogy Naruto találkozik Uraharával... Szóval néhol szomorú, de néhol vicces.

Ez egy nagyon-nagyon hosszú fanfiction, de megéri belekezdeni.

Annyira írhatnékom van, hogy spontán össze akarok hozni valamit.

" Gyötrődő kiáltást hallok, ez az én hangom?

Remegő kéz, összeszorult gyomor.

- Ennyi volt a barátságunk?

- Kérlek, maradj nyugodt!

- Én teljesen nyugodt vagyok, de ez szánalmas... - mondtam utálkozva, majd felnéztem az égre. - Soha nem voltunk jó barátok.

Csend, a csend hangja. Vajon igazam volt?"

Bolyongva a mindennapokba

A mai napom isteni volt! Enikőéknek vittem egy kis meglepetést... tetszett nekik :D

Megköszönték, és Enikő megölelt. Mit ne mondjak marha jól esett, ritkán ölelnek meg, nem vagyok az a nagy ölelkezős típus, de nagyon jó érzés. Rég öleltek meg.

A félkettessel jöttem haza, mert tanárnő temetésre ment, úgyhogy csak negyedig voltunk bent.

Megtanultam a németet, bár az írásbelit nem csináltam meg, de nem nagyon izgat, a szavakat se néztem át... :S

Ma a tőmondatok híve vagyok, csak bolyongok össze-vissza, egyik témáról a másikig, gratulálok magamnak.

"- Barátok? - kérdeztem keserűen, miközben ránéztem, s ő elfordította fejét. - Azok vagyunk egyáltalán?

- Majdnem kilenc éve ismerjük egymást! - szólt kétségbeesetten.

- Nincs egy közös témánk se, semmink sincs közös, nem bírunk beszélni! Nincs meg köztünk az össszhang! - kiáltottam.

- Eve... - kérte halkan.

- Szánalmas, hogy nincs egy legjobb barátnőm, nem? - kérdeztem keserűen, majd megráztam a fejem. - Kilenc év és... mintha csak távolról beszéltünk volna...

Nem szólt csak nézett engem, azzal a szomorú szemeivel.

- Minden az én hibám - mondtam. - Rossz a természetem... milyen problémás... - mosolyra húztam a számat. Nem tudta min mosolygok, de talán jobb is, hogy megtartottam magamnak."

"Törött szárnyaim repítsenek el,...

- Miért? - kérdés többször hangzott el szájából, de én nem válaszoltam. - Én régebben csak vicceltem. Mi késztetett téged erre?

- Zsibbadt voltam - mondtam közömbösen. - Még most is az vagyok. A fájdalom segít.

- Mi van ha elvágod az egyik ered? Normális vagy basszus? - kiabált velem, de nem hatott rám. - Történt valami amiről nem beszéltünk?

...és vigyenek egy más világba!"

mitt'om én

Ma írni akartam a történetet, amit feltöltöttem még karácsonykor. Nem tudtam mit írni, üresnek éreztem magam, nem volt ihletem, ahhoz képest, hogy csak a második fejezetnél tartok...O.o szánalmas vagyok o.O Már majdnem elértem az oldal végét úgyhogy kb. fél oldalt írtam. Jól esett írni, imádtam amikor kaptam néhány kritikát az első fejezetre és annyira jól éreztem magam, hogy tetszik nekik! Persze mostanában letöröltem onnan a történetet, mert nem akartam, hogy sokat várjanak, ezért inkább majd ha több lesz.

Szeretem azt a fanfictiont, amit írok. Sajnos magyarul még nem találtam ilyen témájú, és így írtam egy Naruto-utálja-az-apját törit, és az apját Orochimaru feltámasztja, mert kísérleteket akar végezni rajta, de Minato észbekap, elmegy onnan, majd találkozik senseiével. És jönnek a bonyodalmak...*gonosz nevetés*

Mikor jobban belemerültem a fanfcitionokbe, akkor találtam rá, a fanfiction.net-en, egy befejezetlen Naruto történetre, ami egyszerűen elképesztő! Előre mondom nem tudok angolul, de webfordítóval olvasom, ami ugye nem az igazi, de egy idő után meg lehet szokni. A történet címe: For the Love of my Friends Foxie-sama-tól. A legeslegjobb időutazó történet, amit valaha olvastam. Narutot megölte Orochimaru, mikor már majdnem mindenki meghalt, és visszamegy a genin napjaira. Próbálja a dolgokat megváltoztatni, ami elromlott, kezdve Sasuke árulásától, a Harmadik haláláig. Persze van közbe Haku és Zabuza, és ne felejtsük el a múltat se. Rémálmai sokszor zaklatják őt, Iruka halála, és még másoké... Volt egy mondat a ff-ben, mikor visszatért a legalább egyhónapos Hakus-Zabuzás küldetésről, Iruka meghívta Narutot egy ramenre, és ez volt a párbeszéd vége...

"Kimondta azt a négy szót, ami arra késztette Irukát, hogy megölelje őt, és ha örökbefogadni nem is, megszilárdítsa az apa-fia kötvényt, ami ott volt, és nem érdekelte, hogy más mit gondolt.

- Hiányoztál sensei."

Rohadt élet, most elkezdtem olvasni, utoljára kb. szeptemberben olvastam, tessék. Igen alapos vélemény lesz én mondom!

Visszatérve az idézetre, hát nem kawaii?^^ Annyira ari Naruto owww....

Emlékszem belőle az ilyen érzelmi jelenetekre. Tudom, hogy van egy a Tazunás küldetésnél Kakashival, és a 45. fejezet körül Jiraiyával, sőt még előtte is van egy vele... annyira jóóóóó... de azért is leírom szépen haladok fejezetenként... na jó lesz amit kihagyok, mert tudom mi lesz benne. ˘˘"

Kakashi x Naruto beszélgetés...

"- Azt szeretném, ha abbahagynád az álarcod mögötti bujdosást Naruto. - Kakashi nem jött rá, hogy hangosan mondta ki, míg meg kapott egy szilárd választ.

- Az érzés kölcsönös."

Annyira mély párbeszéd, van neki egy szomorú felhangja, ami arra késztett, hogy olvasd el többször... Észre vette már valaki, hogy imádom az angstot?

Na jól van ennyit errről. Nem esik jól tovább olvasni inkább írok valami kis valamit, mint előzőleg.

"Fáj, fáj, fáj. Fájdalom hatol testem minden porcíikájába, miközben fekszek. A fal túl fehérnek tűnik, a poszterek túl unalmasak.

Mellettem megszólal a telefonom. Nem nézem meg ki az, csak felveszem.

- Igen?

- Szia Niki-chan! - Hallom Dóri-chan lelkes hangját a telefonban. - Nem akarsz beruccani a városba? Itt van Kanga is.

Nem tudom mit mondjak, szemeimben könnyeket érzek, valahogy meghat ez az egész, behunyom a szemem és úgy válaszolok kicsit rekedt hangon.

- Veletek bárhova.

A fájdalom, mintha kezdene csökkenni. Testem megkönnyebülten szabadult fel a fájdalom alól, majd elszomorodtam egy kicsit.

Ez nem csak fájdalom volt, hanem a magány fájdalma."

"Ha zuhansz, megbotlasz
Én felsegítelek a földről
Ha elveszted
A hitet magadban
Én erőt adok neked, hogy végig csináld
Mondd, hogy nem adod fel
Mert én itt várni fogok, hogy ha elesel."

(Simple Plan - Save you című számból, nem saját fordítás - http://simpleplan.hu/ -ról van

ma... és ma és a fanfictionok

Imádtam a mai napomat! Megúsztam egy német dolgozatot, és nem volt hatodik órám.

VAN ISTEN! :D

És volt kosárunk, de jó volt a volt évfolyamunkkal, és Menczellel kosarazni. Nevettünk, mint régen, megteremtettük azt a légkört, mint anno, tavaly egész második félév minden péntekén. Hiányoztak, be kell valljam, ki gondolta volna? Kiváló osztály volt, de azért bántott, hogy néha egyesek kibeszéltek a hátam mögött... de beletörődtem. Kosáron: Büstye felfedezte belső énét, Michael Jordan-t, bár nem sokra ment vele...:P Sajnos ott volt Lantos, aki Kacsával ölte egymsát, de nagyon jó volt aza zirka másfél óra mozgás.

Úgy érzem beilleszkedtem az új osztályomba. Vannak barátaim, hogy mennyire azok, még nem tudom, de megvagyok velük, nem csúfolnak, hanem kedvesen csipkelődnek, és marhára jól esik, hogy tartozok valahova, hogy elfogadnak. Marha jó osztálytársaim vannak.

Ma ráköszöntem Zizára, jót tett nekem, még szerencse, hogy egy iskolába kerültünk, nem bírtam volna ki, ha nem, még akkor is ha kevesebb közös témánk akad, vele mindenről lehet beszélni. Jó barátnővel áldott meg a sors, még ha ritkán is beszélünk.

"- Hagyj békén... - mondta összegörnyedve a sarokban.

- Hagyj segíteni - hallatszott a kérelem.

- Nem akarom, hogy segíts! - kiáltotta."

Sajnálom, a kis párbeszédek híve vagyok, és ezekről nem fogok leszokni.

Néha szeretnék máshol lenni, egy más világban. Nem akarok még szembenézni a problámáimmal, gyerek akarok maradni, nem akarok felnőni! Olyakor más akartam lenni, nem a saját testemben, de tévedtem. Boldog vagyok, mit ne mondjak, bár nem tudom mikor voltam utoljára boldog. Mit jelent egyáltalán a boldogság? Elégedettek vagyunk helyzetünkkel? Vagy nevetünk? Biztos hogy nem a nevetés, hisz' az túl sok titkot rejt. Újra tévedtem, tudom mikor vagyok boldog, mikor nővérem itthon van. Imádom őt, tisztelem, szeretem. Ő a testvérem, és utálom, hogy hónaponta csak 2-3 napra jön haza.

"Megtört zokogás hangzott fel a szobában. Az ágyon a lány a hátán feküdt. Nem volt ott senki más, csak ő és a csend.

- Hiányzol...

A sírástól rekedt hang áthatolt a csenden, majd néhány perc múlva megismételte nyomatékosítva mondanivalóját.

- Hiányzol!"

Eszembe jutott egy vers, amit régebben olvastam, de még nem akarom megemlíteni, az a 8 versszak sokat változtatott rajtam, de talán, ha holnap az író visszaírna...

---

Fanfictionök, szerintem mássá tesznek, változtat rajtunk. Miután elolvasunk egyet változik a véleményünk mindig változik.

2006 óta vagyok a ff-ek világába. Teljesen biztos vagyok benne, hogy az első ff-em Harry Potteres volt, amit elolvastam, de már nem emlékszem rá ki volt, csak azt tudom, hogy magyar.

Mellons és Lilyanjudyth. Ők, olyan történeteket írnak, amit imádok a Harry Potter témában. Mellons ő tökéletes, hisz a Becsülettel helytállni és győzni regénye szerintem a legjobb alternatív hetes könyv, bár van egy kis időkihagyás az elején, még is az tetszett a legjobban. Bár hetes könyvnek még ott van Parselmouth Lion, Harry Potter és a varázslók háboruja se semmi. Míg a VH közelebb van a könyvhöz, addig a Becsülettel... érzelmileg is nagyon ott van, akciólag, és persze nem függővég a legutolsó fejezet *oh, igen... gyilkos tekintet* Na az feldühített, de Mellons sehogy se tudott feldühíteni, ő mindig olyan igazságot írt... És Lilyanjudyth, ha valaki olvas ff-ket és nem ismeri őt, az menjen el a helyi kisboltba, és vegyen egy önelásó készüléket, és ássa el magát. Igazából mostanában csak Lilyanjudyth-ot és Mellons-t olvasok, amikor frissítenek, a Harry Potter témában.

Webfordító, isten adománya, aki nem tud angolul, mint én. A fordítás nem olyan jó mondjuk, de mindennap azzal olvasok, és már megszoktam. A külföldiek nagyon jó történeteket írnak, annyira jól fogalmaznak, hogy azt szinte öröm olvasni.

Fanfictionök.

Naruto, Twilight, Fullmetal Alchemist, NCIS, Lord of the Rings, ezek a kedvenceim, újak és régik, amik ki tudj mióta nem voltak frissítve.

"Egy kézfogás...

- Örülök, hogy találkoztunk!

Egy vállveregetés...

- Jó voltál!

Mosolyok...

- Mi barátok vagyunk?

Első csalódás...

- Bíztam benne!

Boldog nevetés...

- Barátok maradunk örökre?

- Meddig tarthat az?

Nem válaszoltam, csak reménykedtem."

Nem szeretem az összefüggéstelen dolgokat, pedig ezek a kis párbeszédek azok, nem?

^^" Animék és mangák... mindenképpen írni fogok...