2010-es kérdezz felelek magammal, igen van egy kis tudathasadásom, és?

évvégi összegzés? a fontos dolgok vleem kapcsolatban, és nem másokkal... csak velem. sorry, jó vannak jelek.

hangulat: okoskodó, gúnyolódó   
hangulat: hisztis, sírós, elkenődött, őszinte, témakerülő, nem tudja mit mondjon


Miért akarsz ennyire nyilvánvalóan vallani?
Megtehetem, nem? Mit avatkozol bele?
Elég rossz kezdés ahhoz, hogy őszinte legyél, és ne tereld a témát, nem?
Lezárni ezt a kibaszott évet, ezt a sok felgyülemlett düht. *drámai Lollés hang* 
Jól van. *fejpaskolás* Haladunk Peace World felé. Honnan ez a sok düh?
Nem is düh ez, inkább idegesség, gondolom.
Mitől?
Szerinted mitől leszek ideges?
Most én vagyok a pszichiáter!
Mindig te vagy az!
*csönd*
Válaszolsz még ma?
Miért, sietsz valahova? *kinyújtja a kezét, majd vissza is húzza, mintha megégetné valami* Ez szexuális feszültség?
*torok köszörülés* Vissza a témához... idegesség?
Iskola...
Nem csodálom, ettől a hátamon nekem is feláll a szőr. És még?
Ez inkább már más, zavar, indulat, kedv.
Barátok?
Hmm.
Ezt igennek veszem. Zavar ez az ide-oda szaladgálás?
Csak ha fáj a fejem, ezért akkor inkább egyedül elkenődve a padon. 
Akkor miért csinálod? 
Mindketten fontosak.
Megszakad a szívem ezektől az érzelmes szavaktól...  *megtörölgeti szemét*
Fuck up. *párnát vág hozzá a semmiből* Rosszabb vagy, mint én...
Nem félsz attól, hogy döntened kell? 
Leszarom a döntéseket. Aki döntésre kényszerít, az úgyis kiesik.*vállvonogatás*
Szóval ez neked egy játék?
Ne forgasd ki a szavaimat. *fáradt sóhaj*
Mesélj a barátságotokról!
Mi ez így nagy hirtelen?
Beszélj már! *sürgetés*
Nehéz eldönteni miért, de szeretem ezt a barátságot. Nyers, őszinte, és szavakkal nem lehet elmondani. Szeretem a nevetős beszélős hangulatot, de a álmos-beszívott-háttérben-zene-szól, néha néhány szó elhangzik, viszont megvan a lelki béke. A nyugalom.
*pislog* Te.. mos tényleg őszinte vagy, és az érzéseidet is megosztod...
Ha nem akarsz hallgatni el is tűnhetek... *vállvonogatás*
Milíyen védekező vagy...
Mit vársz? Rosszul vagyok, de már legalább egy éve, és az a gáz, hogy nem tudom elmondani mi bajom csak van. Itt nehezül a vállamra, nem tudom elmondani, mert ezt nem lehet. Mert igazából nincs mit elmondani.
Zavaros vagy...
Megszokhattad volna...
Mások ezt nem így fogják vélni.
Szeretek néha magammal törődni, egyszer a saját gondjaimon keseregni, nem másra gondolni csak magamra, hogyan tovább. Nem hinném, hogy ilyen nehéz megérteni, majd egyszer bocsánatot kérek azért mert pánikbeteg vagyok...
Most megsértődtek...
Sajnálom, de soha nem tudom szavakba foglalni milyen ez. Egyszerűen csak van. És táplálkozik. És él.
Néhány ember szerint a szőnyeg alá söpröd problémáidat...
Szeretem ezeket a megállapító mondataidat, a kérdések olyan tolakodóak. Talán nem ismerem fel a problémákat, mitől kell félni, tartani.
Te elég elcseszett vagy, nem?
Szóljál be, és mehetsz haza!
Ok, fizeted az odautat?
*sóhaj* Vallatsz még vagy mehetek olvasni? Rosszul voltam, oké? És ez az én hibám is, most biztos haragszol rám, és igen , érdekel. De nem tudtam volna végig ülni az egész estét egy műmosollyal, sőt mosolyogni se tudtam volna, csak lehangolt lettél volna, és azt nem akartam, amúgy... meg köszönöm. Nem is volt több kérdésre szükségem, mondtam hogy "csak", de leraktad, oké vágom. Szar vagyok. Megszokhattad volna. Szeretem, ha foglalkoznak velem az emberek, ha kérdeznek felőlem, mert nem tudom mikor van baj, és mikor nincs, nem ismerem magam, azt másnak kell, nem? Az a lényeg az ilyen  emberi kapcsolatokba, hogy más ismerjen jobban, de te saját magadat, nem?
*meglepődik*Szép monológ... 
  Remélem az nem veszi magára, akinek nem kell.

Miért nem mondod el szóban, akinek nem kell, és akinek kell?
Mert kikapcsoltam a telefonom? Mert ma már úgyse beszélek senkivel? Mert ma még biztos a párnámba sírok? Javítás: mindig a párnámba sírok.

*elérzékenyül* Ha tudnálak, most megölelnélek. *közelebb megy, majd inkább megáll előtte* Nem szeretnéd, ha saját magad ölelnéd. 
Ezt csinálom mindig, nem?
*csend*
Szerinted depressziós vagy?
No comment.
Úgy gondolod, hogy távolabb kerültél az emberektől, ezzel a bejegyzéssel? 
Csak attól, aki nem veszi komolyan, és aki nem viselkedik ugyanúgy ezentúl velem, mint eddig. Ha valami idegesít velem kapcsolatban bökd ki, ha valami bánt azt is, sőt még ha valamit rosszul is csinálok azt is. Mindenre vevő vagyok, de nem fogok műmosolyt rakni az arcomra, boldog lenni, amikor van okom a szomorúságra.
Valahogy segíthetnék?
Elég, hogy vagy, de nem muszáj mindig beszélni, tudod szeretem a csendet.
Még valami?

Aki folyamatosan csalódik bennem, az kezdjen el jobban megismerni, mert nem vagyok olyan jó. Ha meg valaki nem tudja elfogadni a bajaim, panaszaim, hisztijeim, depresszióimat, abban inkább én csalódok, hisz ez a dolga egy barátnak, elviselni a másikat, nem?



A kedves, sírós alany nem tudja hanyadán áll mással. Nem akar többet problémázni, de leírni neki sokkal könnyebb, mint mondani.

Állapota: elalvás előtt sírni fog, nem fogja felhívni őket, de blogolja éjfél előtt, olvasni fog, éjfél előtt elalszik, még mindig rosszul van.

Zene: I just wanna be alone, my weaknes is that I care too much

holnapi állapot: tanulásba temetkezve, este persze skype gondolom, ha nem vágtok hozzám kérdéseket...
telefon állapota: miután felkel, bekapcsolja---- amúgy ugye tudjátok, hogy jól vagyok?

alany állapota: elgondolkodó, sírós, fáradt, kiborult, de nem engedte ki mindet...





2010. év viszlát, örülök, hogy soha többé nem találkozunk, remélem megrohadsz, ott ahol vagy..

mert nem akart megjegyzésnek menni

Nincs az a pénz, amiért elhagynálak, (még azért se ha beütne a crack). Bevallom függök tőled, és akitől már én függök, azt nem tudom egyszerűen figyelmen kívül hagyni, egyszerűen azért, mert elmond valami, bármi legyen is az, bármilyen rossz, felháborító, szomorú botrányos, de és én ezt már leírtam, de kurva fontos vagy nekem. Nem tudnálak csak úgy magam mögött hagyni, elfelejteni azt a sok szép, botrányos, nevetséges emléket, amit mi együtt megéltünk. Szeretlek húgom.

de most tényleg

mindenki azt akarj ahogy antiszociális legyek még a ház is. mikrofonomba elszakadt a vezeték nincs mikrofonom, nem megyek szkájpra mert csak ennyi időm van hogy ezt megírjam, és tűnök is el. nem szó szerint. Csak gyakorlatiasan. pont most kellett annak a szarnak is szarra mennie... ez megnyugtató, elvégre, kezdtem azt hinni, hogy minden rendben lesz vagy vmi iylesmi. nah hát tessék. és nem nem szerzek be egy mikrofont, mert nincs honnan, pénz meg migint etesen ahol még nem találta meg senki. annyira boldog vagyok.


áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá         

ez dühös sikítás ordítás, dühös nem más milyen. még a végén mások mást gondolnak.

ennyit a gépidőről.

pont

mondja valaki azt, hogy a családunk szerencsés és az arcába röhögök, kigúnyolom, sőt talán ha rossz kedvemben leszek lehordom, de ha vki mondja ezt akkor csalódottságomban úgyis csak azt mondom, hogy nem fontos mindegy majd máskor semmi ...  ajh. Szar. még írni sincs erőm. gáz. engem nem érdekel. hagyj lógva.
valaki látta a múzsámat? eltűnt, missing, lost, aki megtalálja kap sütit...
ellenszenvem mérsékelt időket él, de erről nem mi tehetünk, nem mintha a mi feladatunk lenne, várjál még egy kicsit akkor, engem nem tud izgatni, ha te nem teszel érte semmit, leszarom, és mindenki leszarja, legalább ebben megegyezik a véleményünk.miért panaszkodok midnig? booooooooring. gáz. tőmondatok.
talán egyszer minden visszajön. a múzsám legfőképpen ő hiányzik a legjobban., de ki a múzsám?

We are talking less and less
And inside I'm cold and blue.

I bet you don’t know what I truly feel
It’s like having a deal
With some agony in there
Why don’t I feel your care? 

from poemhunter

nem is tudom mit gépelek most be...

Ha csak egyszer a szemembe néznél, mikor hazudsz, ha egyszer te vigasztalnál, engem és nem fordítva, talán bíznék, benned annyira, hogy elmondjam, az élet szar. Az én életem szar. Másé talán jobban, biztos hogy jobban néhány szempontból. Tudtad ó, hogy a fizikai fájdalom elnyomja a lelkit? És te nem látod, sőt engem se látsz, csak azt amit akarsz, amiről úgy gondolod, hogy "azzal" még tudsz foglalkozni. Miért számítok rád annyira? Csak mert barátok vagyunk? Ez az egész önámítás, és én kezdek fáradni, ma valahogy nem bírtam, nem volt türelmem nézni a sértettséget az arcodon, mert nem volt semmi okod rá, és utáltam, mert saját kis önzőséged miatt más utat választottál. Most belekezdhetnék a régi szövegbe, de szerintem már az is unja, aki még nem olvasta, úgyhogy hagyom, mindenki örömére, igen , hallottam a megkönnyebbült sóhajokat. Talán most kellene írnom leveleket, még van idő. Egy kezemen meg tudnám számolni a kiknek írnék. Az embereknek az a baja, hogy foglalkoznak mások véleményével, talán ebből elég csak a barátoké, úgy biztos nem kell szétszakadni, megfelelni másnak hülyeség, de ha önmagadnak akarsz, és nem sikerül, az rosszabb. A csalódottságok csak zúdulnak, de kit érdekel. Olyan könnyű nem törődőmnek lenni, vajon erre eddig miért nem jöttem rá? Lassan minden elhatárolódik, vagy inkább én tolok el magamtól mindent?
Vajon ha egyikünk meghal, az ezután következő beszélgetésekben mindig lesz egy kínos szünet, ami azért lesz, mert valami hiányzik? Valakinek az apró kárörvendő beszólása, ami akkor annyit jelentett, mint a többi, de most már magadat is elpusztítanád, ha hallhatnád a hangját.
Lőni vagy nem lőni? Ez itt a kérdés...

nagy német tanulás közepette....

Úgy döntöttem németül fogom írni a blogom... Jó csak vicceltem.  Nem vagyok hülye, meg annyira nem is tudok németül, de az nem is olyan fontos.

Minden rendben van, miden jobb lesz, egyszer minden bánat elműlik, és mindenki újra boldog ledsz. nem lesznek problémák és nem találkozunk minden sarkon egy "fallal".  ---- Ez direkt közhely... nem vagyok ilyen szánalmas... Carry mondta hogy írjak közhelyt.

Nem tudok írni, szánalamsan, szar vagyok mert nem tudok írni. Én őrült vagyok, elmém legkisebb zuga is, ihletért kiált.

ezt de régen írtam xD szeptember 9 talán... valamiért Eff mentes esténk volt...

tartsátok aminek akarjátok , már úgyis mindegy

Azt hittem mélyebbre nem süllyedhetek, de igen. De most igazán szánalmas vagyok, nem? Ez nagyon gáz volt, nem  csak a gépem szar még mindig, hanem én is, nagyon felvidító, rohadjak meg, vajon miért nem fogyott el az a kibaszott levegőm? Ennyire szarul soha nem éreztem magam, áhh, de szar vagyok h ennyit se bírok ki értetek. Egyszer verjetek agyon, akkor talán minden szar elmegy.Szánalmas vagyok tudom, de ez van, én ezt nem bírom. Ki nem akarta, hogy ne vegyek levegőt?

Miért jó az, ha mind szenvedünk? Mert már kezd nagyon kínos lenni számomra. Hagyjuk abba. Elegem van. Minek tettetjük azt, hogy van közünk egymáshoz? Nem értelek titeket, mivel nem mondjátok ki mi a baj, mi meg csak találgatunk, de jól. Az emberek annyira átlátszóak, és gondold azt hogy engem, minket nem zavar. De semmi baj, éljünk csak hazugságokban, tettessük azt hogy nincs semmi baj, és nem fog számítani semmi. Kész vége. Nem kívánom magam tovább izgatni ezzel, mondom most.

Szerettem volna, ha egyszer te vidítasz fel szavaiddal, de ez lehetetlen, hisz nagyon keveset ismersz rólam, ez gáz, pedig már néhány éve ismerjük egymást. Annyira megvetem ezt, egyszerűen gyűlölöm a kapcsolatunkat, mert szánalmas,megvetően rossz.

Hé család! Nem tudom mi lesz holnap holnapután ti biztos készen lettek, én meg kiütve depresszióval és önsajnálattal, ha nem lenne gépem egy hívást azért megejtek, hogy ne nektek kelljen hívni.

Asszem ma ágyba sírom magam, holnap jobban leszek....

csak mert írnom kell és őszinteségi rohamom van

voltak jó napok, voltak rosszak. Elment. Hisztérikusan nevettem az irónián, de remélem a harmadik nem fog bekövetkezni. Már csak azért is reménykedem mert miért ne?
Nem csak rajtam múlik, már annyiszor dumáltam itt a blogon, már biztos mindenki unja. Szomorúak vagyunk mi másak lehetnénk, nem érdekel mi a baj, mert tudom mi az, de nem nagyon teszel ellene semmit. Csak fel vagy háborodva és játszod a durcát. Sajnálom, a legtöbb dolgot már megpróbáltam, igazából nem, de nem tudok mást tenni. Nem is akarok, minek? Jó meg minden néha, de egyáltalán nem több. Nem érzem többnek. Ez van néhány dolog elromlott, ez van, kit érdekel, mondjuk engem mivel leírom, de hát na.
Rosszul érzem magam, de már olyan régóta, és még nem jöttem rá miért, vagy nem akarom leírni mit számít.
Utálom az embereket. Nem mindegyiket, értse az jól, aki érti mire gondolok. Visszataszító, kétszínű rohadt emberek. Ha csak erre gondolok el fog az undor, szánalmas. mindegy. Csak egyszerűen.... mindegy.
Ebben a házban mindenki veszekszik, én csak apámmal. Milyen vicces volt, bocsánatot kért, mert nem köszöntött fel a névnapomon, szánalmas volt. Csak azért h a saját bűntudatát... ... Nem érdekelt annyira azon a napon, elvégre elég baja volt, vajon minek mentegetem?

moly

Írj egy legalább 5000 karakter hosszúságú novellát Hazugság témában, és juttasd el a nagybence@moly.hu címre szeptember 26., vasárnap éjfélig.

feltétlen meg kell írnom, talán van még remény....

Jobb lett volna, ha megse történik...

Szeptember = iskola = hányinger = rosszkedv = passzív

Ha bármikor ingerültnek vagy kedvtelennek tűnök senki se vegye magára, ez a betegség az iskola. Minden agysejtet kipusztít, döntéseket befolyásol.

Ma nagyon szarul voltam. Nem tudom miért. Igazából, nem annyira érdekel, csak le akartam írni. Biztos néhányan észrevették, nem érdekel.

Valahogy, mintha két út között lengenék. Nem fogok választani még nem. Nem kerülök olyan helyzetbe, mint 5 éve. Ez a helyzet hasonló, mégis más. Szerencsére nincs pasi ebben az esetben, az akkoriban volt. Basszus.... annyira köcsög vagyok, kit hagytam hátra? Miért nem harcoltam? Miért hallgatok más véleményére? Ő... ő nem is tudom, mi volt nekem. Emlékszem, amikor engem vigasztalt, és mentünk fel az anyjához, mondta hogy ez köcsög dolog volt tőle, hogy nem kellett volna azt mondania, hogy válasszak, nem kérhetett volna tőlem ilyet. Sötét volt, tél, és még hatóra is alig múlt, aztán, megnevettetett. Istenem, ha nem lennék érzelmileg satnya, most sírnék, a hideg is kirázott. Legrosszabb évem volt. Emlékszem azokra a hetekre. Aztán nem tudtam magamnak megálljt parancsolni a kíváncsiság hajtott.
Volt merszük rajtam keresztül levelezni, rólam!! Úristenem, elsírtam magam akkor a teremben, amikor megláttam miket írtak rólam. Miket írt rólam, az én úgy nevezett, legjobb barátnőm. Folytak a könnyeim, és mondtam a hetestársamnak, hogy ne mondja el neki. Nem tudom, hogy tartotta e az ígéretét, talán soha nem tudom meg, nem is akarom. Aznap délután ott voltam annál aki mindig vigasztalt. Aki akkor is tartotta bennem a lelket amikor más nem. Jó ez túlzás volt. Felívtam onnan Őt, hogy "Utálsz engem?" miközben próbáltam nem sírni, vagy talán már zokogtam közben. Nem emlékszem. De mondta hogy nem utál. Kihasználtak, az én pénzemen telefonáltak. "Még egy ideig használjuk, őt és a telefonját." Az a rohadt kurva, az a rohadt kurva...  Hagytam, hogy csak úgy kihasználjanak. Minden szó nélkül, és nem is vettem volna észre, ha nem olvastam volna  a kis levelezést. Szánalmas vagyok, vagy voltam? Utálom amikor erre emlékszek.
Egy köcsög picsa vagyok én is, mert csak úgy hittem a szavának. Nem, nem hittem, de hallgattam. Nem emlékszem mit hittem. Megtette vagy nem? Szerintem nem. Csak már szabadulni akart tőle. A Levelezős a Vigasztalóstól, vagy a pasijától. Még hogy a pasija és Vigasztalós smároljanak... jó, egy házban voltak, de akkor is. Okot keresett, hogy kidobja a köréből Vigasztalóst, mert utálta. Utálta, hogy elmondott minden részletet, pedig ő is ugyanazt csinálta. Nem colt jobb senkitől. Mégse utálom, valahogy nem tudom, amikor mondta, hogy nem utál, valahogy lenyugodott a naiv kis szívem. Szánalmas. Szarban hagytam Vigasztalóst. De ő se keresett én se kerestem. Kölcsönös viszony. Most csak annyit akarok tenni, hogy bocsánatot kérek. "sajnálom": Milyen jól hangzana. De nem tudnám megtenni. Hisz nem csak rajtam múlt. De ő csak támogatást várt, és én ezt egyáltalán nem adtam meg. Mindig másra hallgatok, pedig egyszer mondanom kellene, "nem, ez nem így volt." gyáva ember vagyok. mindig megbántok valakit, valahogyan, csak néhány szóval, néha utálom ezt az ügyetlenségemet.
Hogy bírok még Levelezősre nézni? Miért bocsátottam meg? Egy elveszett hülye voltam, akinek nem volt semmije. És csak tartozni akartam valakihez, de annyira, hogy mindent figyelmen kívül hagytam. Másképp alakult volna, ha nem megyek el onnan, ha tovább beszélek Elvozeroval, nem csak néhány pillanatig, ha nem aggódtam volna amiatt hogy kitaszítanak az osztályból, elvégre soha nem voltam a tagja. Mindig adtam mások véleményére, de most már nem akarok. Túl sokat értettem egyet másokkal .
Nem... nem tudok... teljesen lefáradtam.  Majd egyszer jön még egy bejegyzés, a két útról.

Miért van az, hogy a rossz emlékekre sokkal tisztábban emlékszünk, mint a jókra?

foREVer, foReVer, foRever, foreVer

Semmi REV.

Már mindegy. Ezeket nem én írtam, ez nem én vagyok. Nem rólam szólnak. Idegen, rossz, hideg, kényelmetlen. Nem akarok ide írni, mert teljesen más lenne, mintha valami elveszett volna. Nem akarok olyat írni. Ez gáz, és hideg van. Ki fogom élvezni, ezt a néhány napot, miközben magamban kesergek, hogy már megint iskola.

"Now excuse me, I have to go"

Satoshi Kon Rest in Peace

Hogy is nevezted? ... Számadás? Talán, ez az.

Figyelmeztetek minden kedves olvasómat, hogy az éles tárgyakat a közelből jobb ha elrakod, ha nem akarod, hogy vér folyjon. Két önsajnálat közepette se vegyél fel körzőt, pengét, kést, borotvát stb., vagy egyéb vágó eszközt, mert az írásom folytatódik, ahogy az önsajnálatban a dagonyázás is, de te kezdted el olvasni. Mondjam azt, hogy előre sajnállak? Előre sajnállak, de nézd a jobb oldalát, nem kell sokáig elviselni. Bár ha ezt a blogot olvasod, valahogy mégis közöd van hozzám. Ennek azért örülök. De tényleg.

Írtam, valami nagyon jót egyik este, ma hajnalban, fel is rakom ide, majd. De ebbe a bejegyzésbe, ha nem unom el az írást, és másikba rakom. Nem tudhatod, kiszámíthatatlan vagyok. Főleg most. 1:17 és a blogot írom. Hogy miért? Mert Nancy/Carry balatonozik, E... .... ... .. . Eff? Eff, ha problémád van vele, szólj. Szóval Carry balcsizik, Effnek tönkre ment a monitorja... megint. Szegény én, most nem tudtam kivel Synezni, Johnnyzni, Jimmyzni stb. De azért Efft is sajnálom, egy kicsit, hé, szeretlek, csak a kedvességem mondatja velem. Talán azért tudok írni, mert távol vagytok. Milyen drámai. Kackac.
Megjegyzések: 1) Carry gyere haza
2) Eff javíttasd meg a monitorod, igen, tudom, hogy nem egyszerű, nem kell olyan csúnyán nézni a monitorra. Nah látod lehet ezért romlott el, mert sokat nézted csúnyán... bár miért néztél csúnyán a monitorra, hisz Synt epekedve nézed, nem csúnyán... mindegy, bolyongok.

Akartam még valamiről nyavalyogni, de már elfelejtettem. oh, igen, hideg van. Jah a hidegről jut eszembe.
A karom meg lett harapva. Elkövető: Eff. Büntetés: ez Syn feladata.
Karom állapota. 1 nap fájt, ami a hétfő estét jelenti, és belilult, halványan... 2. nap. erős lila, kisebb fájdalom. 3.nap (ma): sárgás barna. Ítélet: Remélem rajtad is van lila folt ami fáj, azért szeretlek :D .

Nem akarom kiírni magamból még, mert kell a másikhoz, amit most írok. Minden mostani érzés amit nem írtam ki. Túl sok érzés. Túl sok fájdalom... Bocsi Carry, nem gondolkoztam, tudom hogy azt mondtad, semmi baj, de akkor is. Gondolhattam volna, hogy ... ajj de hülye vagyok. mindegy. Tudod te miről van szó.

Leakarom írni most minden kételyemet, elképzelésemet a nightmare-ről, de még nem lehet mert nincs kész a novella. Csak azután.

Most jöttem rá, hogy becsaptam magamat, nincs itt semmi féle számadás. Csak gondolatok. Nem mintha nagyon zavarna. Péntek 13. Papa Roach. Hamarosan. Sziget.

Le kell írnom, hogy szeretlek titeket. Tudni, hogy én is képes vagyok még érezni. Nah és hogy pont most szólalt meg a So Far Away, az csak véletlen egybeesés. De nem írok még erről a számról, mint ahogy a többiről sem. De égek a vágytól, hogy felrakjam a kérdéseimet. A szokásosakat.

Mit olvastam chat-en? Tudtátok, hogy hol.. ma élő chat lesz? De valamikor későn. De most nem ez a lényeg. az egyik amcsi azt írta, " csak arra várok, hogy Jimmy előugorjon a semmiből és azt kiabálja "csak vicceltem, nem haltam meg"". Ez a gondoltat nagyon ... érzékeny volt.

Is it something we said? ... leírom erről az albumról a nagyonnagyonnagyon kedvenc mondatokat... de nem most.. :D most szunya :D

it's all right

Nancy :D Üdv itthon majd :D xD Mert többször már nem leszek talán szombat este, vagy vasárnap.. tessék ekkor fogtok megtalálni, vagy ha mindannyian fenn lesztek akkor bekukkantok Skype-ra, mert jól vagyok. Ne kételkedj, Nancy :P
Kellene egy név neked :P Valami jó..., mint a Nancy... Szin? xD jóóó Synné? xD oké abbahagyom...
Vagy SAM? xD Bocs, az Johnny-é... xD Sammy? xD Úgyis én választok... de nem foglak Johnny lábáról elnevezni xD

Megfulladva. Ha rosszat tesz, megbüntetik. Ha nem tesz semmit, megbüntetik. Az lenne a legjobb, ha eltűnne erről a világról. Meghalna, és történne vele bármi. Egy vágás a karba, ahogy eddig, csak mélyebb. Még akkor is, ha reménytelen hülye, akkor se akar egy ilyen helyen tovább élni.

Elszökne. Itt hagyhatná barátait, ha nevezheti így néhányukat. Elhagyhatná ezt a házat egy este, egyedül, mikor senki se látja. Mindent hátrahagyhatna. Mindenkit.

Leveleket írna, hogy tudják, miért. Utálta, amikor a többiek nem értették meg. Néztek rá, és bemondtak valami vicceset. Ő mégis nevetett, mosolygott, és el is temette mélyre a baját. Valahogy megtanult vele együtt élni, de aztán jöttek a többiek. Egy akaratos és egy makacs, de ők ketten a legjobbak. Szavai egy szerelmi vallomással értek fel, bár ez a szerelemnél egy sokkal erősebb volt, holmi szerelemtől, meg egyéb hülyeségtől. Szerette azt a két hülyét, mivel a leghülyébb pillanatokban is fel tudták vidítani, még ha szar kedve volt is, néhány perc alatt elszállt. Néha ő is el szeretett volna szállni.

Elköszönne. Talán elmondaná nekik. Talán megkérné őket, hogy tartsanak vele, mert utál egyedül lenni. Önzően megkérné őket, hagyják ott mostani életüket. De nem. Lebeszélnék róla. És ezt is várná el tőlük.

Megkérdezné, hogy neki tette-e az ígéretet. Mert gyáva volt válaszolni akkor, és talán még ebben a pillanatban is gyáva. Gyáva, de jókedvű. Mert mostanában nem érdekelte mi lesz vagy mi fog történni, mert most élvezi az életét, szórakozik, nem aggódik.

Igggen, tessék jó nép, rágcsáljátok... Fallen utolsó percek? xD Star Wars effektus, nem? Elnézzük.

A7X? ? ? ? ? ? ?? ? Agyhúzás????????? xD persze... de az tetszik, már csak néhány óra... xD Video, Syn jól van beillesztem :D Köszönjük meg, akinek még nincs nevének, mert szólt, hogy van :D

Nightmare :D csak még nem az egész videóklip... mindenki nézze Synt, véresen még sexybb :D célzás...xD

Mi fog történni a következő 1 hétben?

Niki tudja a választ.

Lesz itt, csalódás, "szólhattál volna előbb", az utolsó pillanatban szervezés... más nem jut eszembe. De én ott fogok állni boldogan, megvető arccal, és a legkevésbé se fog izgatni az egész, csak a legyünk már túl rajta érzés környékez engem.

Szívesen leírnám mi történt, de már nem emlékszem mi volt az okom. Biztos nem volt 13, de egy mindenképpen. El fog tűnni, vagy múlni.

Mindjárt SZIGET!!!!!!!!!! :D Papa Roach :D:D::D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

Egysornyi életkedv. Asszem rekordot döntöttem.

Még az írástól is elmegy a kedvem ilyenkor.

Álom elemzés... ahogy én gondolom.

Tottiról már beszéltem, azt hiszem ő az az ember, akire néha szükségem van. Mondj valami jót! És mesél, és mesél. Ezért szeretem annyira.

Den, hmm látszik h megromlott a kapcsolatunk.

Toka, nem számítottam tőle másra.

Fekő. Mostanában jól alakulnak a dolgok, mégha hagyta is. Azért elképzeltem volna ha felemeli a hangját.

és végül de nem uccsó sorba Nara. Most nem sok szerepe volt az álmomba. Azt tudom hogy szomorúan nézett utánnam, amikor a Bob herceg után mentem, amikor elfoglalta Den a helyem. De legalább kimentett vmi hülyeséggel of. előtt. xD Elvégre nem keresett.

mellékszereplők: xD ugyen... xD

Kár volt leírnom, most úgy érzem az álmom befolyásol engem. Erősen. Kell hamarosan egy beszélgetés, már rég volt. Talán délelőtt skype-on? Holnap am nem leszek de. 11 után. Tesóm jön haza, de ne félj, szombat este már élvezheted hangom. xD

Jobb lett volna ha nem emlékszek, elvégre minden elfelejtődik. De így az ember tehet egy kis önismeretet.


Ha jártok még erre, ideje lenne szót ejteni nyaralási helyünkről.... szombat este skype.

what the hell, is going on?

Néhány napos osztálykirándulás nincs behatárolva.

Nem tudom hol voltunk. Az épület négy emeletes volt. Főajtón beáramlottunk, majd egy másik ajtón, ahol egy hajléktalan volt. Négy ágyas szobák voltak. Fekővel, Narával és Tókával voltam egy szobába. Kipakoltunk. Voltunk ebédelni is, és matekoztunk. Mi Tókával rossz feladatot csináltunk meg.

- Hát, ezek meg még nem is jó feladatot csinálnak - mondta Kas.

Pedig az volt kijelölve, amit csináltunk. Mindegy letudtam őt hülyének. Aztán átmentünk néhányan a sötét helyre, ahol átmentünk a hajléktalanon, de ő most nem volt ott, ellenben esküvő volt, és mondták nekünk, hogy álljunk be tapsolni. Leültünk, négyünkre emlékszem, Totti, Nara, Fekő és ugye én. Nara ült a pad szélén, mellete én, mellettem meg Totti, Fekő meg Totti melleet.

Megahllottam a Bob herceg egyik dalát, "én térden állva kérlek Anni, szerelmem légy enyém.", felálltam a padról, majd mondtam, hogy szóljanak ofőnek.

Futottam a hangok felé, de amikor odaértem csalódnom kellett mert nem volt ott, csak egy csoport, már a csoport is távozott csak egy lány volt ott, kezében a trónok harca könyv, ezért közelíteni kezdtem felé. Barna, melírozott, rövid haja volt, Szürke halász gatya volt rajta, és zöld póló. Talán Evelinként mutatkozott be már nem emlékszem.

- Mit olvasol?

- Van egy sorozat, a Trónok Harca, annak a második kötete.

- Nekem meg van az első, de félbehagytam.

- Miért?

- Túl tömény nekem. - Kínosan elmosolyodtam.

Jön egy alacsony fiú, legyen a neve Dávid. Azon nyafogott, hogy nem tud kiolvasni egy könyvet. Bemutatkoztunk egymásnak.

Evelin mondta, hogy menjünk és bemutat az egyik barátjának Nikinek. Hezitáltam egy kicsit, de beleegyeztem. Egy raktárba érkeztünk. A zene szólt, valami metálosan hörgős. Nem láttam embert bent. Viszont a raktár nagyon csúcs volt. Először is minden szürke volt, a fal és a padló. DAszkák voltak a falon, gitárok, ott volt a Muse énekeséé, meg amibe bele van karcolva hogy "foREVer". Volt egy tv a sarokban, egy asztal négy székkel, két hangszóró a falon és poszterek. Evelinék előre mentek, öt vagy több doboz volt egymásra pakolva, ezért nem lehetett látni, hogy ki volt elkerítve. A zenét Dávid kikapcsolta, de még így is a másik fiún ott volt egy fejhallgató, és épp aludt néhány pokrócon. Evelin belerúgott és úgy ébresztette fel. A fiú kinyújtózott, a fejhalgatót ledobte maga mellé, majd bemutatkozott.

- Miki vagyok. - nah, igen itt esett le hogy rosszul hallottam a nevét, vagyis még előbb, de mindegy.

- Niki. - Kézfogás.

- Honnan jöttél?

- .... megyéból. - Aranyosan ráncolta aszemöldökét, és következtettem arra, hogy nem tudja hol van. Az árvizekről kezdett el beszélni. Miki, narancssárga pólót viselt, térdig érő terep színű gatyát, és fekete deszkás cipőt. Szőkésbarna haja volt, rövid, és kék szeme. Beszéltünk arról, hogy miért él ilyen helyen, hogy nem kap valami segélyt az államtól. Aztán futottunk, jól éreztem magam, nem voltak kínos csendek, nem volt semmi kínos. Másnap kerültem vissza a hotelbe. A hajléktalanon mentem keresztül, aki mondta, hogy menjek nyugodtan át. Mentem a folyosón a szobám felé, mesélni akartam NArának és Fekőnek. Aztán jó pofára estem, Mivel én nem voltam ott egy napig, ezért Tóka mondta Dennek hogy jöjjön a helyemre. A cuccom össze volt pakolva. Fekő és Nara bocsánatkérő pillantásokat vetettek rám, és tudtam, hogy Fekő legszívesebben átölelt volna. Tókában csalódtam ott helyben. Den meg már rég nem érdekelt.

- Elfoglaltad az ágyam? Rendes vagy.- Odavetettem neki egy mondatot, aztán kutattam másik szoba után. Tottiék szobáj a előtt álltam.

- Van még hely? - kérdeztem Tottitól.

- Persze, gyere. - Elvette a táskámat és ledobta az egyik ágy mellé. A szobában volt még, Tivi, Tecsi és Ral. Láttam a kérdő tekintetüket, ezért válaszoltam.

- Befogadtak mást a szobába, mivel én tegnap nem voltam ott, ezért összepakolták a cuccom. MÁr elegem van a kis magánakciójukból. Denből és Tókábaól.

- Jó barátok. - Ezt nem tudom ki mondta talán Totti és Tivi egyszerre, nem tudom.

--------------------------------------------------------------------

Kellemes felfedezért tettem Totti az, akire talán bármikor számíthatok. Másra is, de ő amúgy is fontos, mert... , mert ő olyan. Ez volt a legkellemesebb dolog.

dear friends

Do you need friends? Do you believe in your friends? Do you personally show your friendship? Do you have someone you could call a true friend?

OMG. Szörnyű, megrántó, érzelmes, fájó, közeli, szomorú. Nem akarok tartalmat mesélni. Lehet az érzelmekről mesélni? Lehet, de ki akar? A drama, slice of life és shoujo kategóriában volt. Erre a címre ki nem ugrott volna rá?

volt valami más

Hányingere volt.

Magától. És nem tehetett ellene semmit.

Hideg volt még mindig. Az eddigi melegség, mintha kifogyott volna az életéből. Nyúlni akart a kézért, de nem tudta, hogy elfogadja-e. Önző dolog lenne, ha egyszer magára gondolna, és végre segítene magán? Mennyire fognak megsértődni mások? És mennyire fog megsértődni az, aki a kezét nyújtja? Nem szerette volna, ha segítene neki, biztos volt jobb dolga is, mint őt babusgatni, és meghallgatni.

Félt. Félt az elválástól. Van rá lehetőség, hogy soha többé nem fogja látni őt, és most emiatt kezdjen el bízni a másikban? Hogy tudna bízni ezek után? Nem tudott bízni. Nem tudott reménykedni. Nem tudott semmit.

Nem tudott figyelni egész nap. Nem jött egy normális szó se a szájára. És valahogy szabadulni akart. Mert nem tudott beszélni és gondolkodni. Nézte a műmosolyával a többieket, amit egyikük se vett észre. Nem, ez így nem volt igaz. Egy kiszúrta és érdekelte is. Furcsa érzés volt. Arra az egy percre el is mosolyodott. Talán ennyire beengedte őt? De, hogy tehette? Mivel érte el, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyire megkedvelte? Sok hülye kérdés, és egyikre se volt válasza. Vagy ha volt is válasza, egyáltalán nem kedvelte azt. Mert egy hülye önző emberi lény volt, akinek egyáltalán nem számított mások mit gondoltak. Az volt a fontos, hogy senki se jöjjön rá ki ő, hogy soha többé ne kelljen foglalkozni akkori énével. Nem akarta, hogy csalódjanak benne. De akkor miért nem tudta megmutatni magát barátainak?

Írt egy levelet. Ha talán öngyilkos lenne. Írt az egyik barátnőjének egy levelet. Nem tudta, hogy a többiek el tudnák-e viselni, ha öngyilkos lenne. Mégis ő a betegségére fog hivatkozni mindig. A fránya betegsége, ami mindig megkeserítette az életét. És nem fog neki semmi sem számíteni. Csak az, hogy ne okozzon fájdalmat.

Bapánikolt.

Manga :D

D. Gray-man egyértelműen. Szépen az 58. fejezettől, itt már egész jó minden. :D Imádom, még mindig. A szövege és minden egyéb... meg kelll osztanom pár dolgot.

"Ami elveszett, azt soha többé nem lehet visszahozni. Amik megmaradnak, azok csak romok."
És mennyire tökéletes ez az idézet.. :D :D Mennyi érzelem...

MIranda feltűnése.. sjnos már Tykin túl vagyunk,de semmi vész... ez csak akkor lesz jobb mikor jön a tábornok. D:

"A világ egy játékszer. Mi a gróf családja, teljes szivünkből játszunk vele."
Mennyire aranyos xd

"Egyébként a mesterem nem olyan, mint egy démon. Ő igazi démon!!!"
Az az arc... most jönnek a legjobb fejezetek :D

"A rossz dolgok mulatságosak."

"Allen és Mana... Ami egyszer olyan erős köteléknek tűnt, most oly távoli."

Könyvek

Olyan könyvek, amit mindenképpen el kell olvasnom



Laurie Halse Anderson: Wintergirls

Miért? Mert kedvcsináló, kritika, mit várhatunk leírás van hozzá, és ő írta a Hadd mondjam el-t is, ez már pluszpont.

Jodi Picoult: A nővérem húga

Miért? Mert az összefoglaló, egyszerűen elvarázsló. Van egy kis testvér, aki csak ezért született, hogy a nővérének a donora legyen, de beperli a szüleit. Igen, itt kezdődik a dráma, azt írják több szempontból forog a történet. Mindenképpen el kell olvasnom.

Elizabeth Scott: Love you, hate you, miss you

Miért? Mert pszichiáter segítségével jön rá, amire rá kell jönnie. És mert nagyon jó összefoglalást csináltak hozzá. És persze csak angolul.

Jay Asher: Thirteen reasons why

Why? haha, szóvicc? szóvicc? xD fáradt. Történet. A lány öngyilkos lett, egy fiú aki szerelmes volt a lányba megkapja a kazettáit. "13 oka van, hogy a barátod meghalt. Te vagy az egyik." Bizalom gerjesztő nem?

Ellen Hopkins: Impulse, mert.

Nézzen fel ide mindenki és epekedjen aki nem tud angolul :D


Gigi blogja


Nancy blogja

Hadd mondjam el...

Megtalálta magát egy pillanatra. Messze volt a másik énjétől, de köszönt neki, mert így érzett. Veszélyes volt, óvatos, és megfontolt. Beszélt, és közben próbálta megérteni a másikat, mert szüksége volt rá. Egy percre, kiszakadt a mindennapokból, és elment. Egy másik valóságba, ahol egyáltalán nem volt fontos ki ő. Egy hely, ami mást mutatott, mint ami volt. Nem akarta másnak látni magát, nem akarta, hogy más másnak lássa őt. Kellett egy tény, amit elfelejthetett, hogy ne ő legyen az, aki bánkódna. Elvégre már azt tette a nap minden percében. Az a nap, a perc, az este. Mintha valami játék lett volna, az is volt. Az erő lassan kezdte elhagyni, közönyössége mindenkit idegesített. Nem érdekelte. Elvégre nem vette észre senki. Érzelmileg kezdett levállni róluk, egyszerűen abba kellett hagyni ezt a sok "igen"-t. Ez a hovatartozását vitató kérdés, ami többször felmerült benne, csak egy választ akart. Nem igyekezett, hogy beszélgessen veük. Csak azt akarta, hogy ne ő őlegyen a téma, és ne ő beszéljen sokat. Sokat kertelt mindig. Hiányzott azaz őszintesség, ami meg volt mások közt. Legszívesebben sírt volna, de nem tette, mert volt önfenntartása. Torkában ott dobogott a gombóc, pedig nem volt ideges, inkább a sírás, mely az előbb elkerülte, most újult erővel tört rá. Azt várta, hogy talál egy vállat, amin kisírhatja magát, de inkább a szekrényét választotta. Az mindig kényelmes volt és sok minden volt benne, he felhangosította a zenéjét senki se hallotta sikításait, ha nem szólt a zene úgyse.

Egy válasz, mert csak.

Talán így írásban egyszerűbb lesz elmondani, hogy látom én. Igazából fogalmam sincs mit vársz, ezért bocs, hogy alulmúlom elvárásaid, de tudod ilyen vagyok.

Nem nézek rád máshogy, nekem akkor is te, te vagy. Nem fogok felháborítani, hogy "bazz meg, miért nem mondtad el? Ennyire nem bízol bennem? Minek vagyunk egyáltalán barátnők?" (ezt képzeld el nyávogós hangon.... igen úgy jó volt). Ha valaha is ilyet mondanék neked lőjj le! Ez klisés és nem igazi, remélem érted :D

A te döntésed lett volna, mikor mondod el, amit én elszúrtam, sorry. Nem gondoltam volna, tudod milyen szegényes a fantáziám, és az ok és okozat keresés, szánalmas. Nem fogok sajnálkozni, hogy szegény, meg ilyesmik, ilyen lélekderítő szövegek... nem az én számba valóak. Csak néhágy szó van ami hozzám való. Soha nem fogok tudni teljes biztonságot?

Vagy nem tudom mit nyújtani, de azért lelki szemetes ládádként szolgálatodra, remélem te is az enyémre :D xD

Honnan kellene a "break"- re emlékeznem? Valami zene lehet a dologban...

behaloooook .... XD

-Nah kit találtam hotdogon? na kit? xD

-Csak nem Danit?

-Csak de.. és még nem is kerestem rá, hanem a hotdog adta ki xD ez azért fáj...

Nem vagyok tudathasadásos... tényleg :D

-------------------

Tök furcsa volt, mert mondott egy viccet ő meg nem nevetett. Bár azért megértem, mert végülis mondta, hogy összevesztek. Ennyi egy barátság? Kíváncsi vagyokki kezdett el sértegetni, kit.

--------------------

Sziget... Paparoach... kell, akrok menni... együtt énekelnia Last Resortot, vagy a Scars-ot, meg a forevert, és ahogy Jacobyelő fogja adni magát... egyszerűen fenomenális lesz :D Ahogy a közönség együtt... nézni mindig olyanjó, de élőben biztos 100 -szor jobb lesz... mert.

---------------------

Aww,,, :D Ency-mency siess haza :D Már most hiányolunk :D Meg gondolom Marci is. :P Pedig vkivel meg akartam beszélni a Vámpire Diaries-t. :S :P Lógóóóós. :P Váóh ma elolvastam a vitamin mangát :D Annyira drámaian jó volt :D Imásom...

---------------------

Igazából vár a töri könyvem, de nem baj... holnap témazáró, kb. egy anyagot tudok az egészből... hosszú éjszakám lesz... hogy fogok így 10-kor lefeküdni? Nem baj legalább lesz társam :P

----------------------

Meg kellene írni a novella páyázatra a Buleszeset... vajon kinek a szempontjából kellene írnom? Kit kövessek? Nancy-t vagy Buleszt? Ha Nany-t követem, akkor már tudom a csattanót... ha viszont Buleszt... akkor még nem. Ha már csak a végére gondolok akkor elönt az a melegség, ami akkor szokott előjönni, mikor valami jó fog történni, de nem csak úgy, hanem lelkileg is érzed, hogy ez marha jó volt. Egy olyan pillanatot akarok.

Vagy lehet a ballagás utáni időszakot kellene leírnom? Amikor egy pillanat köztük 5 oldalba? Amikor is Bulesz ba vallja, hogy kihívásként tekintett Nancy-re? Uhhhhhhhh....... :D Ott van Bulesz és ad neki vmit, ami fogalmam sincs mi, de mondjuk a pengetőjét? Imádom, hogy ilyen sok minden zajlik mással. :D Olyan ihlető személyiségek... :D Múzsaaa :D

Harmadik ötletem még nicsen velük kapcsolatban, de még messze van a szeptmber... :P Félj ... :P

---------------SKINS------------

Cassie: Tudod mi fáj a legjobban egy összetört szívben? Nem tudsz visszaemlékezni sem, hogy éreztél azelőtt. Próbáld megtartani azt az érzést, mert ha elmúlik...
...sosem fogod visszakapni.

Chris: Mi lesz akkor?

Cassie: Szarni kezdesz a világra...
...és mindenre, ami benne van.

p.s.: i'm here waiting for you... ""

Anyám ma megkérdezte, mi lenne ha jövőre Pesten tanulnék. Azt mondtam nem. Ahhoz képest, hogy szabadulni akarok innen, mégis csak egy gyáva vagyok. Vicces, hogy milyen kis kétszínű vagyok. Azt mondom mindig milyen jó lenne innen elmenni, mégis csak beszélek és nem teszek érte semmit. Miért is?

-------------------------------------------------------------------------------------

Most úgy idéznélek, de biztos vagyok, hogy nem tetszene. :P Nekem tetszett :D:D:D.

Nem tudom mi lesz jövő héten suliba, de fenntartásaim vannak. Nagyon. Mindent megtettünk múltkor, nem tudom mi van. De hát ennyi.

-------------------------------------------------------------------------------------

Sometimes...... Ellen Hopkins.... Impulse.... Nyáron meg fogom rendelni, remélem addig nem csórják el arról az oldalról. Mert kell és szükségem van rá. És másra is. Remélem addig nem jelenik meg magyarul, vagy inkább pont az, megjelenhetne. Nem akarok ebbe most nagyon belemerülni, mert eléggé jól vagyok. Nincs min gondolkozni, mert minden meg lett magyarázva. Vagy nem. Kit érdekel. Úgy látszik senkit sem...

Írnom kell....................

Az angyalos történetet át kell írnom. Elég összeszedetlen és logikátlan. Mentségemre szóljon, hogy csak magamnak írtam, ezért csak kedvenc jelenetet írtam bele. Sőt úgy, ahogy eszembe jutott.

Először úgy akartam, hogy Angelina, a főszereplő, találkozott Luciferrel. Közben persze megváltozott az ötlet, miszerint Angelinát elrabolták, és nem emlékszik semmire, ezt is dobtam, hisz ez olyan klisé. Persze miközben ezt sorba megírtam, majd félbehagytam, és más ötlettel folytattam, úgyhogy logikai buktató van bőven.

Túl részletes, mellons néhány szóval elintézi, amit én leírok 3 mondatban. Ideegesítő. Tudnék írni, de ahhoz szünet kell, csk nem tudom, hogy mikor lesz szünetem végre. Nem vaj. Reménykedek. Nem, inkább nem. Soha.

Tényleg megírnám azt a pszichológus-éa a betege történetet. Mert akarom xD. Mi lenne a főszál? MIndekettejük életét be kellene mutatni vagy csak folyamatosan? xD Minek foglalkozom vele? Mintha meg tudnám írni. És nem, nem vagyok "anoptimista" by Nancy. xD

-------------------------------------------------------------------------------------

Nem tudok írni. Ez elkeserítő... Persze, hogy nem lehet minden tökéletes... Ugyan miért lenne... igen igen depresszió 2ever. xD Ez olyan mint egy egyenértékű csere, nyersz valamit, de közben el si vesztesz ezt-azt.. xD Szívás!

-------------------------------------------------------------------------------------

Jól vahhn xD ez jó kör volt 10 töröltem ki amit írni akartam... mind szar volt xD xD nem baj xD ezt is megétem x Dmár többbször is ... ez sok a xD az agyamra megy...

Impulse...

Ellen Hopkins nagyon jó író. De tényleg. Én azt nem értem, hogy miért nem fordította még le senki? Most rendeljem meg külfödről? Szülinapomra, szeretettel magamtól magamnak.

Gigi honlapján van belőle lefordítva magyarul, de én nem fogom, 1) mert nem tudok angolul, 2) mert angolul jobban néz ki.
De szeretjük Gigit, mert lefordította. :) Sőt, mégjobban, hogy elolvasta és így én is megismertem.

Nagyon szeretjük. :D Lehet, hogy meg lesz William Butler Yeats verseskötete, szerencsére magyarul! :D Yeees.

--------------------------------------------------------------------------------------

Fujj meg volt a ballagás. Baromira fájdalmas nap volt. Enikő leégette magát xD. Szegééény.

---------------------------------------------------------------------------------------

Igazából nem nagyon értette. Tudta, hogy szereti, jól érzi magát a társaságában, de akkor miért viselkedik vele így? Nem bírta ezt. Valahogy írritálta ez a hangsúly és a beszélgetés. Minden olyan üresnek tűnt neki. Ez az álsértődés, a nemtörődömség. Kettőn áll a vásár, és nem lehet mindent az egyikre bízni. Ez tisztára olyan mint a bizalom. Azt is két ember játssza. Ez az egész kezdett kínos lenni neki, nem tudott jobb szót erre. Minden arról szólt, hogy végüéis ki fog engedni. Látta az egyikük próbálkozik, de a másik szinte csak lesajnálóan válaszol. Így is minden szar neki, miért kell megnehezítani az életét? Annira kíváncsi lett volna a válaszra, de egyszerűen nem tudott elé állni, és megmondani neki, hogy mit kellene csinálnia, mert így mindannyiuknak szar lesz. Mert nem ér semmit ez az egész onnantól. Az őrületbe kergeti, vagy kergetik? Ki egyáltalán a hibás? Nagyon elege volt. Inkább magára vállalja az összes hibát, csak valahogy oldódjon ez a kínosság, mert meg fog őrülni. Kezd elszokni tőlük, mert nem találja a helyét köztük. Valahogy nem tud jó szórakozni igazán, mintha minden öröm kiveszett volna belőle.
--------------------------------------------------------------------------------------

Néha Sometimes Néha
az nem that's not nem látod a feényt,
olyan rossz. so bad. ami elvezet egy másik úthoz.

Néha Néha Néha
egyáltalán nem minden más teljesen más
érdekel semmi. értelmet kap. ember leszel.

--------------------------------------------------------------------------------------
Ajánlás, neked, mert tudom, hogy tudod, mit jelent ez az egy sor. Igen, te!

Minden rendben van. Minden rendben lesz és nem lesz semmi baj, mert ilyen az élet.

UI: Majdnem elfelejtettem.

Empty streets, the rain and me.

Köszi, mert olyan jól hangzik.

Gondolkodom, tehát...

Gondolkodom, tehát, sanyarú sorsom, hogy egyetlen pillanatban se hagyjam nyugodtan magam. Az lenne a legjobb, ha nem gondolkodnék. Rájöttem, hogy ha egyedül vagyok nem kell szembesülnöm a problémákkal, nem, akkor csak emészt belülről, amikor szemtől szembe jön az még rosszabb. Nem tudod rá a megoldást, és idegesítően frusztrál.

Biztos vagyok benne, hogy az én hibám. Még nem mondtam ki egyszer se hangosan, de akkor is az enyém. Szánalmas, mennyit ér egy ilyesmi. Ezért élnek az emberek? Mindig csak szenvedés, igen, ahogy mondtad, saját magunkat rakjuk tönkre. Kételkedünk magunkban. Próbálunk beilleszkedni. De minden hét eleje mostanában, arra világít rá, hogy egyáltalán mi volt itt? Mi a fasz történt? (Mennyire imádom ezeket az obszcén szavakat.) Ha tudjátok, mondjátok el, mert nem találok válaszokat, nem akarok válaszokat találni, amire gondoltam eddig, az nem lehet, tudom.

Egy kapcsolatot nem csak egy embernek kell megjavítani. Mostanában sokszor leírom, de ez nem nagyon használ. Idegesítő. Szánalmas, ami folyik. Nem csak a mi feladatunk, de nem is a tiétek. Úgy érzem feladtátok. Soha, de soha nem látom, hogy keresnétek. Mennyire szarul esik, pedig most nem is rólam van szó. Igazából mindig csalódással tölt el, mennyire gyengék vagyunk, mi emberek és a kapcsolataink. Semmi értelme, vagyis van, de ez a feladás. Én próbálkozok, tényleg. De utálom szarul érezni magam, és mindig úgy érzek. Kit győzködök? Magamat? Minek? Én tudok, amit tudok. Lassan elvesztem érdeklődésemet, ez van. Mert valami kiölte belőlem az érdeklődést.

Yeaah. Nem akarom ezt mondani, de utálom a változást. Emlékszem ezt már írtam, nem baj, ismétlés a tudás atyja. Minden, olyan kusza. Nem értem, mi folyik itt. Az egész olyan, mint egy rohadt labirintus. A kivezető utat megtalálni lehetetlen, emberekre bukkanni lehetetlen.

Az eső mindig esik mostanában. Megállíthatatlanul. Nincs menedék, ami alá lehetne bújni, az eső éget, mint a sav. Miért nem áll el az eső? Kell egy nyom a többiek után, de ahogy lenézek a földre, nem látok egy lábnyomot se. Üres az egész utca. Csak az eső és én. Az aszfalt göcsörtös, nem egyenletes. A tornacipő, amit viselek nincs a legjobb állapotban. Az ég sötét és felhős, mintha soha nem sütött volna itt nap. A felhők, mintha kigúnyolnák mostani helyzetemet, nevettek rajtam, mert nem tudtam megoldani a problémámat. Szinte vak sötét volt, de láttam egy szempárt, ami engem nézett. Nem szólaltam meg. Minek? Talán elpusztít, vagy csak úgy itt hagy. Nem tudom melyiktől féltem jobban, de mintha a sors akarta volt, egy lámpa tűnt fel kettőnk között. Engem nézett, én meg őt. Nem tudtam róla levenni a szemem, olyan ismerős volt a szeme. Talán egy sortárs?

Asszem ennyi. Szánalomland, én. :D

ez van. ezt akarom. nem érdekel.

Kész lett Zacky-ék új albuma. Én is szeretném hallgatni, mint ő. A balladát, amit Jimmy felénekelt. Remélem mindenképp rárakták az ő hangjával. Csak ezt az egyet. Kérlek.

-------------------------------------------------------------------------------------

You and me, we like the same kind of music
That's why we, make a good you and me....

Yeaaah.... Ez van. Örülnöm kellene, de ebben a hónapban semmit se tudok csinálni, mert nem. Le kellene szarnom mindenkit, nem? De ez nekem soha nem mert, mindig egy lelkiismeretes hülye vagyok.

Szeretem ezt a dalszöveget. Jó emlékek jutnak eszembe. Legalább erről. Mostanában nincs sok minden amin nevetni lehetne. Még mindig szarul vagyok, és nem tudom miért. Nem alszok keveset. De szar kedvem van. Elégedetlen vagyok. Nem merem leírni. Akkor beismerném. De nem. Eltemetni. Szőnyeg alá söpörni. Szokásosan. Mit is várhatnék magamtól? Ez van. Közhely. Yeaah...

you know what I'm going to say before my mouth even makes a sound

Soha nem fogok magamnak megbocsátani. Soha.

Boldogság 2ever xD

mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa mea culpa

Önbizalomnövelő. Hé, ha valaki hallja/olvassa nyújtson egy kezet, hogy belekapaszkodhassak. Nagyon szarul vagyok. Túl flegma lettem. Ez van. Imádom, amikor magam alatt vágom a fát, ez a legkellemesebb érzés a világon. De tényleg. Ettől csak az jobb, hogy nagyon szarul érint, mert nem értem mi lett.

Tessék ennyi, iszonyúan rövid bejegyzés, de csak azért mert nem vagy fent ott, és nem tudtunk beszélni, és elírni xD, milyen hülye szó, a bánatom, mint szokásosan. Kitudja talán egy kis esti matek, remélem visszajössz, még ma. xD Túl ragaszkodó lettem észrevetted? Vajon ez majd szarra fordul.

Oh, fuck it. WTF? xD nem érdekel, megint. Skins. Mert tetszik. mert akarom.

Milyen lehet már az ha van egy drogos haverod? Vajon ő másképp látja a világot? Na jó ez hülye kérdés volt, de akkor is, miért kell ilyen kibaszottul szarul lennem?

Régebben nem voltam ennyire ideges, de most minden pillanatban, mert túl ragaszkodok, mert talán túl sokat képzelek bele, és mert mostanában semmi sem jön össze. Egy ideig nem is fog.

Hiányzik a hülyülés, már olyan régen beszéltünk, a múltkori beszélgetésünkkel éreztem, hogy már nincs minden rendben, persze... mert változunk. Utálok változni, gyűlölöm a változást.



Szerintetek tudnék valami vidámabb témáról írni? xD Ez kezd lehangoló lenni. xD

Vajon még miért nem alszok?

Álmodtam egy világot, melyben csak én vagyok. Körülnéztem, de nem láttam a közelben semmi élőlények tekinthetőt. Olyan volt, mint egy sivatag. Ránéztem és minden érzésemet elszívta, ott voltam a nagy semmi közepén, olyan érzetet keltett bennem, mintha az egész csak ismétlődne végtelenig. Lenéztem a földre. Felrepedezett talaj, a földből gyökerek törtek a felszínre, de látszott rajtuk hogy már egyáltalán nem éltek. Tekintetem a gyökerek között ingázott. Unatkoztam, mint mindig. Kinéztem magamnak egy gyökeret mely eltért a többitől. Ő volt az egyetlen, akinek mellékágai a felszínen futottak tovább. Fekete volt. Valahogy nem csodálkoztam, még ha ez nem is volt jellemző egy fára. Odaértem. Ott állt egyedül, kicsavart törzzsel, mely a levegőbe ívelt. Ágai, mintha nem is léteztek volna, csak egy törzs. Rosszul éreztem magam, valamiért úgy éreztem, mintha egy hozzám közel álló személy állt volna ott. Neki támaszkodtam a jobb kezemmel a fának. Mély levegőket vettem és próbáltam lenyugodni. Nem tudtam, nem érdekelt mi folyik itt. Elkezdtem futni, futni a messzeségbe, mely úgy tűnt nem vezetett sehová. Fokozatosan gyorsított, de nem jutott semerre. Lábai kezdtek fáradni, de nem törődött vele, csak el akart innen tűnni. De hova is? Hol volt a helye a világban?

-------------------------------------------------------------------------------------

Szárnyaim már rég máshoz tartoztak, soha nem is voltak az enyémek, mert minden az Övé volt. Szemeimet behálózta, árnyékot húzott körém, hogy ne lássam a külvilágot, Most pedig megkötött kézzel sétálok, mert nem érdekeltek a szabályok. Ő ezt akarta. Én nem ellenkeztem, de minden tiszteletemet elvesztettem benne. Kezemet kötél sebesítette ki, bőröm ki volt pirosodva, de én csak sétáltam tovább, és a kötéllel játszadoztam. Azt akartam, hogy fájjon. Nem akartam, hogy lejöjjön, csak azt hogy piros bőrömön megcsillanjon a vér. Nem sírtam, tudtam mit csinálok, tudtam mit követek el, nem érdekeltek a következmények, csak felejtsem el. Valaki megállított a sétámba. Rafael volt. az. Nem volt kedvem beszélgetni, ezért reménykedtem, hogy minél előbb elmegy a közelemből. Utáltam kiszolgáltatott lenni, pedig most se szárnyam, se kezem, se gondolatom. Mindent elvettek, ami fontos volt nekem és kellett a jövőmhöz. Megbocsátanám, de én is a Földről jöttem, és csak egy rohadt, reménykedő, helyét nem találó személy lettem. Mert nekem mindent elrontottak. Először az önbecsülésem lett oda, majd a tiszteletem más emberek iránt. Vagy angyalok? Mindegy, Nincs sok különbség, mert ez nem az a hely, hol elhajózhatok. Fáj a kezem. Rafael még mindig itt van. Biztos voltam benne, hogy nem szólalok meg. Rafael arkangyal nem tartozott a kedvenceim közé, csak néhányan voltak, akik elbírtak viselni, mert nem tartották tisztának gondolataimat. Nem akartak itt fenn. Én se. Nem tudom miért vagyok itt. Nem tudom ki hozott ide. Nem akarom, hogy minden összeomoljon. Életem most rázódott nem rég helye, mégis már most látom a nagy fekete foltokat, melyek újra tönkre fognak rakni. Minek kerültem ide fentre? Bűneim legalább 10 oldalon keresztül tartanának. Akkor mégis miért...?

- Ki vagyok, Rafael? - kérdezte elnézve az angyal mellett. - Ki vagyok én, hogy ide hurcoltok?

- Sajnálom, erre nem adhatok választ.

- Látom nagyon sajnálod - gúnyolódott. - Én nem vagyok angyal, ezt mindenki tudja, mi a faszért vagyok itt?

- Nem kell nyomatékosítani mondanivalódat, elsőre is megértettem - célzott a vulgáris szavára Rafael.

Nem tudtam folytatni a beszélgetést, valami megállított. Egy hang mondta nekem,. hogy várjak, és nézek körül, amíg újra nem hallom. Nem tettem semmi ilyet. Nekem nincs főnököm, aki parancsol nekem, én a magam ura vagyok. Rajtam nem uralkodik senki, vagy semmi. Nem adtam a hajléktalanoknak pénzt, nem váltottam valóra az álmomat, és mégis itt vagyok. A törött üveg, miért volt itt? Évekkel ezelőtt hátrahagytam minden ilyen emléket, mit keres ilyen közel a felszínhez? Mi veszett ki belőlem? Mi az, ami másban meg van de bennem nincs? Miért kell ilyen hülyeségeken gondolkoznom? A közönyösségem, mostanában mindenkit idegesít, eddig is ez volt, csak eddig kevesen mondták el a véleményüket. Féltek tőle, és ő is félt magától. Egy kellemes kis mechanizmus. Eltaszított magától mindenkit, kivéve aki nem hagyta, de nem érezte a megkönnyebbülést, hogy nincsenek már ott. Inkább a szorongás vett rajta erőt. Utállak titeket. Mert itt hagytatok.

-------------------------------------------------------------------------------------

Túl fáradt vagyok várni rád, ezért találkozzunk napéjegyenlőségnél, egy helyen amelyet csak mi ismerünk, de édes, miért hívtál ilyen későn? Otthon mindenki szeret, már hiányzok nekik. Fáradt vagyok várni rád, egy szomorú lélek vagyok, ez nem az én időm, hogy kiválasszam a napot, melyen meghalok. De egy dolog, ez a te életed, azt csinálsz, amit akarsz, csak ne várakoztass meg, azon a napon, mert magányos vagyok. Az árnyékaim behálóznak, amikor a város alszik.

I'm okay... and you?

Szükségem volt egy csomó hülyeségre, mostanában nem sok dolog volt, amiért örülhettem és jól érezhettem, de a mai napom mindent felülmúlt. Mikor nevettem ennyit egyhuzamban?

Köszi, de tényleg.

Nem voltak sablonosak, nyah... :D

ami eszembe (igen, olyan is van) jutott...

Először is egy listát írni, aminek a címe:

Top 10 közhelyek, melyik közhely a legszánalmasabbak a világon?

Bár most a közhelyek valahogy elkerülnek. Biztos elfelejtettek, vagy megsértődtek.

A rólad és rólam szóló dalok xD vagyis a You and me-sek... xD Nekem ezek mostanában bejönnek xD Egy teljes lista de csak amelyiket ismerem...

wáóh... igazából tök szánalmasnak tartom, hogy nem írok semmi érdekeset, és ezt berakom bejegyzésbe, de unaatkozom. Nyah jó igazából nem, csak írhatnékom van. Nem hogy a Álarcokat írnám. Most adtam neki címet, wáóh, és biztos nem ez lesz a címe, de azért valahogy nevezni kell, mégse nevezhetem fényhozónak... bár inkább meggondolandó. Egy újabb sablonos írás tőlem xD. Kigondolta volna, mi? Tessék megszokni, aki erre jár és olvas... sziasztok ti ott hárman! xD Kac-kac kukac.

A szünetben olyan jól ment az írás. Imádtam azokat a perceket. Vicces volt, bár semmi értelme az egésznek. Ugyanazokat a köröket rovom, már több hónapja, ésnincs aki másfelé tereljen, vagy leállítso, de nem akarom abbahagyni, csak megtudni, miért? Áhh, nem is hiszem el milyen régen olvastam a Levelek Lilynek-et Sophie-tól... Sophie IMÁDLAK!!! Már elmondtam kritikában Nikitata néven, de fenomenális, megunhatatlan, egszerűen a mondataid... tökéletesek. Jó, ömlengés OFF.

Most idézlek mert akarlak, és mert imádom:

Ti csak örülhettek. Mert kilométeres körzetben nincs temető. Nincs fehér márványsír, ami ordítva hirdeti, hogy valami hiányzik.

Igazából irigyellek titeket.

-------------------------
Legyetek féltékenyek. Sandy egymagában pótolni tudott titeket.

Ha megkérdezitek, miért… Felesleges. A miértre sosem kapunk választ.

------------------------

Az is furcsa, hogy mindenki egyszerre születik a csecsemővel; az anya, a nagymama és a nagypapa…
…, az apa…
…, viszont a keresztanya csak jóval később jön világra.

Meg se születtem. Fáj.

----------------------------

Igazából mindig összeszorul a gyomrom, ettől a történettől. Mert ez olyan. Elfelejthetetlen. Sophie nem fogja folytatni, sajnálom, de imádtam, így is kellemes pillanatokat szerzett, mint minden műve.

Fuck it!

Nem kellene vele foglalkoznom, hisz ez az egész szánalmas, és megint a felháborodás van belőle. Lassan megőrülök. Van rá lehetőség, hogy elmondjam a véleményem? Van rá, de inkább nem akarom, mert már csak ilyen kis... . Rossz gondolatmenet. Istenem, azért nem minden egy emberen múlik. Nem mindig, azt az egy embert kell hibáztatni. Annyira egyértelmű minden, nem hiszem el, hogy ezt mások nem veszik észre. Tűréshatárom kezd vékonyodni, lehet, hogy az egészet hamar megunom, ha ilyet szabad mondani. Mindegy. Leszarom. Ideje lenne végre túllépni ezen az egészen, mert nem lesz jobb senkinek semmivel, ha egyhelyben haladunk tovább, a régi szöveggel.

A kis rövidség :P

Nancy kedvéért :D Milyen jó álnév nem? :P Ez nem célzás akart lenn, vagy valami ilyesmi, csak ez jutott eszembe... bár lehetett volna "tdtit" hosszabban "the day that i died"... de csak ez így magában nem üt... aztán gondoltam a "szűzre" is, de... nem, nem... de a Nancy avagy Sid... bár az fiú név xD de neked biztos tetszene :D vagy ki tudja... választhattam volna a szokásosból is, de azok olyan ismerősek... avagy Sid and Nancy = Sancy :P xD le vagyok fáradva ez az oka... holnap olyan leszek mint a mosotszar, de nem érdekel, ezt akkor is begépelem, tudod a kölcsönös tisztelet, vagy mi... nem igazából fel akartam rakni, mert húlye vagyok és inkább a kémiával és a föcivel kellene foglalkoznom... kellene... mindegy már ígérgettem és itt az ideje, mert kíváncsi vagyok, mit gondolsz... vagy hogy tetszik-e. blöáh... am lényegtelen, hogy tetszik vagy nem akkor is írni fogok, hülyeséget hülyeségre, még akkor is ha azt a témát már 1000 körbejártam... ez van... örök kárhozat rád, Sidney.... ez hogy tetszik? xD Jó... alapra veszem magam.

------O------

Mind nézünk és várunk, hogy megtörténjen a csoda. Csak néhány hónapja volt, mégis mostanában mindennap hosszabbnak tűnik, mint egy év. Túlzásnak gondolod, tudom, de nélküled hideg a világ. Nem tudom elfelejteni, hogy léteztél, szinte testvérem voltál, és most itt tartunk. Mindannyian. Van mikor rád gondolok, és elöntenek, azok az emlékek, mikor megvigasztáltál, bíztató szavakat kiabáltál. Néha egy fal választott el, te mégis, mégha falon nem is hallatszott át, ordibáltad, azokat a kibaszott szavakat, melyek örömmel töltöttek el. Mert, hogy ott vagy, és a levégéig ott leszel. Önzően gondoltam arra, hogy csak engem tisztelsz ennyire, de rá kellett jönnöm, hogy te nem ilyen ember vagy. Mindig van bíztató szavad, mely önbizalommal tölt el. Olyan jól megtalálod mindig a gyengeségemet. Egyszer szóvá tetted, de nem válaszoltam.

Ritkán hallottalak énekelni, szinte sajnálom, hogy nincs egy videó ezokról az emlékeimről. Veled éltem, mégis csak néhányszor mutattad szomorúságodat. Nem értettem miért. Tudom, hogy szar életed volt. A tekinteted azt sugározta, "adj szeretetet", mindennap elmondtam, hogy szeretlek, éreztem, hogy szükséged volt rá.

Olyan kevesen maradtunk. Sokszínű ember voltál, aki mindig fényt hozott az életembe. Amikor veled voltam, minden gondomat elfelejtettem néhányperce, és az emlékeket is, amik álmaimban üldöztek. Emlékszem, egyik este felhívtál és elkezdtél beszélni a dalaidról. Csak halgattalak, mert hangod, olyan nyugtató volt. Beszéltél mindenről a dalok mellett, legtöbbször nevettem, a legérdekesebb emberek közé tartoztál.

Elkezdtük megváltani a világot. Együtt a zenéddel magasra vittél minket, olyan körökbe, melyről csak félve álmodtam. És mégis most itt vagyunk nélküled, de így a győzelem íze nem olyan édes, mint egykor volt. Kicsit keserű lett, mint a kávé.

Meghallgattam a balladádat, amit írtál és felvettél. Nem mondtam még egyszer sem a szemedbe, de csodálatos ember vagy. Hogy tudsz ennyi érzelmet belesűríteni egy dalba? Mindig csodálkoztam, amikor csak a szöveget elolvastam, és hallottam a hangodat, ahogy énekli, bár nem te voltál az énekes. Eszméletlen hangod volt, szerettelek hallgatni énekelni. Imádtam a dalszövegeid, amik soha nem szóltak ugyanarról. Annyira egyedi voltál. Mégis ilyen csodálatos szöveggel és emberrel, ebben a kibaszott pokolban, mikor találkozok újra? Utállak kérdőre vonni, de miért nem velünk vagy? Miért mentél el? Idővel el fogom fogadni, hogy mi az a szúró fájdalom és miért nem múlik el. Érzelgős lettem és nincs ki megakadályozza, hogy sírjak, és valami boldogabb dologra gondoljak. Szarul érzem magam mostanában, néha remeg a kezem. Meleg van, én mégis fázok. Nevetek, de valami kiveszett belőlem. A rémálmaim egyre rosszabbak. Támasz nélkül én se bírom sokáig. talán követni foglak, és újra találkozun, ahol már együtt készülhetünk fel újra.

Tudom, hogy nem lesz jobb, ha csak utánad bánkódok, de nagyon hiányzol, és gyűlnek a felhők. Mostanában mindig a balladádat hallgatom. Magadról írtad ugye? Hisz te vagy benne egyben és egészben. Bár nem hinném, hogy sok mindenki fogja észre venni. Miért nem szóltál, ha tudtad hogy meg fogsz halni?

-----O-----

Nyah jó tudom, nem egy nagy szám... de kikívánkozott. Tippek? Ki írta-kinek? Te biztos tudni fogod, Sidney, elvégre szinte leírtam, hogy kiről van szó a sok utalás... olyan átlátszó vagyok xD nem baj majd gyakorolom a homályos utalásokat. Eldöntöttema a következő novellámat. Sidney kell a beleegyezésed, felhasználhatom, azt az esetet? minegy majd holnap elmondom... vagyis már ekkor elmondtam délelőtt ha nem felejtettem el xD Igazából nem rólad írnék, hanem az egyik harcodról Tanácsesszel... annyira szeretném... remélem megengeded... nem tudom h meg fogod engeni... ezt te már csak olvashatod, nem vagyok jós ha arra gondolsz. Csak vagy olyan jószívű :P Olyan érdekes ember vagy...

Forever fuck it xD minden vágyam egy mondatban... remélem végig elolvasod xD csak azért mert ma szájmenésem van, vagy betűmenésem... xD ez de nagy favicc recccs... nyah jó igqazából csak azért írok ilyen sokat hogy ne a föcit kelljen megtanulni... te meg pont lementél tegnap este, amikor mondani akartam, hogy írom a "4 sorost" ... borzasztó vagy :P nem baj elnézem...most a kétszer...

Egy elgondolkodtató kérdés. Csak Sidney-nek... hogy lefárasszam.... am nagyon irritál a neved?

Ha a régi rómában a gazdagok villában laktak, akkor a szegények késben, a császár meg kanálban?

- Are you, Sirius?

- I'm not serious, I'm Sirius. xD Tudom régi, de nahhh...

Jó jöjjön a föci meg a kémia munkafüzet a sok móka után xD

"Barátok, azok vagytok.... "*a megvető hangsúlyt remélem mindenki érezte*

Emlékszem ballagásról erre a sorra, mondjuk még másra is. Asszem pont Ziza mondta, merő megkönnyebbülés. Amúgy tudtam, hogy ez lesz belőle, nem lepődtem meg, nem háborogtam, nem kértem ki más véleményét. Hát ennyi volt. Zárd le a múltad, hogy lehessen jövőd... Úristenem, a legnagyobb közhely a világon, bocs, akkor az első tízbe biztos benne van. Hülyeség, mi értelme félretenni a múltat? Végülis nem változik semmi, minden ugyanúgy marad. Figyelmen kívül hagysz valakit? Ő is téged. Erről szól a múlt? Hibás beszélgetésekből, hamis mosolyokból, titkolt ellenszenvből? Milyen klisé. Mindenki féltékeny mindenkire. Megint ugyanaz a lemez. A pletykák a másik háta mögött szinte nevetséges ez az egész.

Egyszer mindenre fény derül. Láttam a veszekedéseket a szemeim előtt, elképzeltem az szöveget, amit mondhatnak. A káröröm eluralkodott rajtam. Megvető fintor, majd egy hisztérikus nevetés. Minden rosszul történik. Észrevettem, de nem tettem ellene semmit. Élvezni akartam ezt az egészet, tudomást se venni a problémákról, végre valahára tisztázni mindent. Persze, tisztázni. Mindig lesznek titkok, amit akkor se osztunk meg, még ha az életünk függ tőle, mert hülye, botor emberek vagyunk, akiknek saját büszkeségük fontosabb, mint a jólétük. A titkok mindig arra szükségesek, hogy ne látszunk olyan egyszerű embernek, más funkciója csak annyi, hogy kedvünkre egyik titkunk kikotyogásával, elindítsunk egy brazil szappanoperát,"hogy tehetted? Megcsaltál?". o_O" Ez nem mondom, ki azt a szót mi ez. Mert az ... lenne.

Mennyire lehet egy embert kihasználni? Egy reménytelen hovatartozását kereső lányt biztos. El tudom képzelni, ott áll ülnek a földön a barátnő felajánlja, hogy játszanak kártyacsókot, belemennek mindketten. Először csak arcra puszik, majd durvul a helyzet. A barátnő mondja, hogy lemegy kajálni, így fenn marad a fiúval. Pirulva próbál nem a fiúra nézni, de összeakad a tekintetük. Az ágyon smárolnak tovább, a fiú mond valamit a lánynak, a lány megcsinálja. Ennyiből állna az egész? Csak saját kielégülésre? Mennyire lehet naív egy ilyen lány? Eljön az este a lány boldogan megy haza, bár nem vár el semmit, ezzel kapcsolatban, mégis reménykedik, hogy lesz belőle valami, hogy végre tartozzon valakihez, úgy mint a többiek, mert csak az lebeg a szeme előtt, hogy olyan legyen mint ők, azt szeresse, amit ők, úgy viselkedjen, ahogy ők.

Valamelyik nap teszteltem magam. Miben hiszek? Hiszek egyáltalán, abban hogy van egy Isten, aki figyel, olvassa összes gondolatomat, és már előre eldönti hova jutok? Hova jutnak a hitetlenek? Egy üres véget nem érő űrbe? Nekem nincs hitem. Állandóan csak reménykedem, miközben ebben az egészben egyre mélyebbre süllyedek. De nem aggódok, szinte rettegek minden mozzanattól, amely valamelyest is kapcsolódik hozzám. A félelem. olyan mint egy krónikus betegség, egyre jobban gyengít, és a végére nem marad senkid. Senki, aki figyelmeztessen, hogy hülyeséget csinálsz. Senki, aki vigasztalni, ha szar történik veled. Senki, aki elmondaná, hogy segíts magadon. Mert ez az egész kezd egyre furcsább és furcsább lenni, néha ott vannak a szemek, amik beszélnek, és semmi jót nem ígérnek.

Írtam egy kis rövidséget neki, az ő szempontjából. Remélem, amikor begépelem és felrakom, valaki felkiált a gép előtt, és azt írja "Tudom kinek írtad". Mert ettől nincs csodálatosabb érzés, mikor valaki kitalálja gondolataid. Nyah jó mára ennyit.

shit

Ez kibaszottul csodálatos. De tényleg. Érzem az iróniát.

Mi a fasz van veled? Tényleg kíváncsi vagyok, kezdem egyre haszontalanabbul érezni magam, ez pont olyan mint egy rohadt BK rész. Szánalmasan klisés és unalmas.

Nyugodt vagyok... de ez néhány napja már kikívánkozott belőlem.

szerk.: hát ez csodálatos. fucktantikus. szar. szemét. hülye. utállak. köcsög. rohadj.meg.

Annyira kedves vagy hallod! Mit képzelsz magadról?

(I'm) sick.sick.sick

don't resist

Miért kell hinni valamiben?

Miért jó az, ha hiszek valamiben? Milyen segítséget nyújt? Felszabadít? Biztonságot nyújt? Persze...

Hinni egyenlő a csalódással. Valamiben túl bízunk és biztosak vagyunk, hogy nem fog elárulni, és mégis egy nap történik valami, valami ami ellent mond az eddig bízottakban. A teljes rádöbbenés, hogy minden eltűnt, és nincs több támasz, ami összetart, teljes sebességgel áramlik felénk. Ezekután eltöltött elfecsérelt napok szánalmasak, a haszontalanság érzete, pont olyan mint akkor, azon a napon. Árulók, rohadt kibaszott árulók. Soha nem elég nekik semmi, mindig arra törekednek, hogy ne én legyek az, csak ne én. Csalódás. Megint. De ebben az esetben én vagyok a csalódás, vagy ők? Elvégre mit számít, hogy én mit csinálok, nem? Ez az egész egy nagy szánalom, hasonlít is valakire.

Valahogy egy kitörő kacaj gomolyog bennem, egy keserű kacaj. Ha ez az egész nem lenne, akkor talán máshogy alakult volna minden. Úgy, mint régen. Ahogy én akarom. Ebben a képzelt világban, amelyben élek.

Kezd omladozni a Pajzs. Néhanapján leereszt, és egyszer csak újrafeltűnik, egészben, a mosolyokkal, a nevetéssel, mint valami fertőző kór. Néha fázik és vannak különösen szar napjai, mégis arra törkszik, hogy mindig használják. Mindegy hogyan, csak vegye fel valaki a földről, és aztán miután használta, újra dobja el. Végülis a természet rendje. Az unalmas dolgokat mindig száműzik, pont mint a sokszor használtakat. Ez vicces. Ez arra következtet, hogy a legtöbbünk szemét. A gondolataink szemetek. Hisz egy idő után megunjuk, hogy mindegyik olyan egyforma, és végül azokból ugyanazt lehet lehozni. Ez az egész... már évek óta egy nagy színjáték, és mindig milyen készséges voltam.

Hát ez változni fog, nem vagyok bábu.

It's funny - by Hether Noble

It's funny how...

Its funny how hello is always accompanied with good-bye
Its funny how remembering good memories can make you cry
Its funny how forever never seems to really last
Its funny how much you'd lose if you forgot your past
Its funny how friends can just leave you when you're down
Its funny how when you need someone there never around
Its funny how people can change and think there so much betta
Its funny how many lies can be packed into one love letta
Its funny how people can forgive even tho they cant forget
Its funny how one night can catain of so much regret
Its funny how crazy and ironic life turns out to be
but the funniest part of all is that none of that seems funny to me

Waooh. Mindig megtalálom a legjobbat. xD

Az együttesem neve és az album címe, meg a album- és a számcíme :D

A merengőről származik xd nagyon nagy :D

Együttes neve: Banks' Florilegium - ez vmi növény :D

elsőalbum: You Only Live Once - egy film, Boonie és Clyde adaptáció dráma..

1. Petrokimia Stadium - Indonesiában egy stadium? xD erről biztos szép szám születne :D

2. Christianity in Europe - vallás egyértelműen egy Istenhez imádkozó számot kell berakni a sikerért :P

3. now 47 - most jelent meg egy albumuk biztos szeretjük őket :D

4. WEAG-FM - egy rádióállás, elsőszámunkat itt adják le, ezért írtuk a tiszteletükre

5. Ancient and Horribles Parades - vmi katonai rendezvény :P

6. Katie Boyle - ezért be fognak perelni

7. Mark Rose - a tiszteletünket rójuk előtte a számunkkal

8. Jean-Pierre Duport - csellista volt :P ezek a személyek sokat jelentettek a csapat számára, és befolyásolták a zenénket :D

9. Ludwig Waldmann - egyértelműen az előzőcsoport :D

10. Frank orren Lowden . nyah jó unalmas ez a sok név

mert még mindig az alatt vagyok

Rev énekli a refrént

The Rev.

dec 31. volt.... eg igazán szar nap... James Sullivan is dead. Date: 2009. dec 28. A lakásában találták meg.

"Sullivan was found dead at his home in Huntington Beach on Monday, December 28, 2009, at 11:00 a.m. The Orange County Police Department are investigating his death and have said that it appears to be due to natural causes.^"

természetes halál, a sok drogos meg ott él 60 éveket, ő meg csak 28 volt.

Miért mindig a dobos????????? A Lostprophetsből is a dobos távozott, bár élve, de akkor is, és a mostani számuk egyáltalán nem is hasonlított a régire, jó új dobos... de akkor is.

Most mi lesz velük? A7X... feloszlanak? Találnak vki mást? Elvégre azt nyilatkozták a világ legjobb dobosa... "egy testvér és barát".

miért mindig a jóknak kell meghalniuk? nem érdekel mekkora közhely: az élet szar.