Búcsú Tőle

17. Én vagyok az, aki nem vesz észre dolgokat. Sajnálom... amit teszek neked.

17. Hogy tudod az álmodat és a boldogságodat megvalósítani... és más ilyen dolgokat? Még mindig nem értem.

18. Egy csomó időt töltöttünk együtt, azonban... nem értettelek egyáltalán. Ráadásul nem jöttem rá, hogy megsebeztelek téged. Bocsáss meg.

24. Elfelejteni a hibáinkat és sebeinket, nem elég, hogy eltűnjenek.Addig mondom a neved, fájdalmam ellenére, míg válaszolsz.

29. A törékenységemet, biztos nem te okoztad.

34. Attól a naptól kezdve, bármennyire estem össze, még mindig felállhatnék és fel is állok, mert tudom, hogy mindig az oldalamon leszel és figyelsz engem.

36. Az ég tele volt csillagokkal, ma este szebb volt, mint bármikor. Még most is, ha szikrázóan ragyogó dolgokat látok, mindig rá gondolok.

41. Az emberek mindig azt mondták, csak akkor fedezed fel, hogy valami milyen értékes volt, amikor elveszted, de én úgy gondolom, csak akkor ismered fel igazán, amikor másodszor látod szemtől szemben.

45. Sok ember közül, én tudom... amit tettél, az "végzetes" volt. Az volt az érzésem, az azonos gyűrűnk... össze tudott kötni minket.

46. Nem számít, hogy milyen zsúfolt a terem. Nem számít, milyen ruhában vagy. Bízok benne, hogy bárhol megtalálnálak.

46. Nem számít milyen szomorú vagyok néhanapján... nem tudok leszegett fejjel sétálni.

48. Abban az időben, egy erős kapcsolatot kerestem... ami soha nem törik el. De egy kötelék emberek között, nem olyan amit meg lehet kötni. Azt mondják róla embereket kapcsol össze. És nem bebörtönözi őket.

49. A holnap el fog jönni, ha nem vesztjük el a reményt... ezt tőled tanultam. De az esős napok megnyugtatnak...az arcom még most is könnyes. Azon a napon ömlött az eső.

50. Mindig megakadok egy ciklusban, soha nem érem el a fejlesztés egy pontját.

50. Nem törődöm azzal, hogy nem szeretnek viszont, még mindig szeretni akarok valakit. Valakit a szívem mélyéből... Egyenesen, rendületlenül... Annyira egyszerűn dolognak látszik, akkor miért kell ilyen nehéznek lennie?

51. Az utolsó szavai... Még most is a remény és kétség között vagy. Suttogtál, mintha magaddal beszéltél volna. "Látni akarom a tengert"

52. Az emberek érzései könnyen változnak... Mindaz, amit az ember lát, egy illúzió lehetne... Semmi sem biztos. Még akkor is, ha a hold úgy tűnik, hogy eltűnt... Az igazság mindig itt van... Csak változó alakban. Soha ne felejtsd el.

53. Mi a legfontosabb neked, most? Elhagytál mindent. Hol vagy most?

55. Nem láthatnám a magányodat aznap... Nem a szemüveg miatt nem tudtam látni a szívedet. Eszményítettelek téges és az illúziót... a szemem már homályos volt.

63. Bár nem tudom visszaadni a boldogságodat, legalább melletted akarok lenni, hogy megoszd a szomorúságod velem. Még egyszer kérlek, fogd meg a kezem!

64. Mielőtt veled töltöttem volna az új évet, teljesen reményteljes voltam. De a visszaszámlálás a tragédiába, már ezelőtt elkezdődött, nem? Ez csendben halmozódott fel. Mint a hó.

66. Idejöttem erre a helyre. Kutatni, hogy hol halhatnék meg. Tehát, mi van a világban? Mit csinálok itt még mindig?

78. Miért nem mondtad ki azt a szót?

78. A bandám gitárosa elvesztette a csatáját!

79. Kérlek ne vedd el őt. Ne ejtsd csapdába ebben a végtelen sötétségben.