2009. április 17., péntek

Never gonna be alone

"Hogy történhetett ez velem?
Hibáztam,
Nincs hová futnom.
Az éjszaka körülvesz,
Ahogy lassan eltűnök.
Elegem van ebből az életből,
Csak ordítani akarok
Hogy történhetett ez velem?"
Simple Plan - Untitled

"Soha nem leszel egyedül
Ettől a pillanattól kezdve.
Ha valaha is fel akarod adni,
Én nem hagyom, hogy lezuhanj.
Soha nem leszel egyedül
Addig ölellek, amíg a fájdalom elmúlik."


Én se szeretnék egyedül lenni, pedig tudom, hogy a nyáron ez lesz, nem fog hívni, mert ez volt tavaly és azelőtt is. Mindig sülve-főve, aztán se szó, se beszéd... Kibeszéli nekem Tiát, aztán jópofizik vele, ez irritál, de nemtudok haragudni rá.

Egyszer csalódtam benne, a Danis ügy életem legrosszabb éve volt eddig. Akkor kezdtem kételkedni benne, talán még am is kételkedek.

Engem ki fog átölellni? Ki fog vigasztalni? Most ki vigasztal egyáltalán? Ha meghalnék hiányoznék valakinek?

Elgondolkodtam rajta, mikor lettem ilyen keserű, már rég tudtam, hogy nem vagyok annyira nyitott, mint mások. Soha nem akartam kimondani, de a mostani osztályom jobb, mint a régi.

Annyira kötődök a múlthoz, hogy csak ahhoz hasonlítok mindent, és néha fáj, mert tudom most jobb. Kedvesebbek és elfogadóbbak. És ez nekem jól esik.

"Az idő rohan

Sokkal gyorsabban, mint én

És megbántam, hogy nem mondtam el neked mindent."

Nikelback - Never gonna by alone

(nem az én fordításom: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin.hot?m_id=16280)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése